Toscana

Matera

Uffizi

Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Valle d’Aosta – az északnyugati csücsök

Új cikk-trió ideje érkezett el, és ebben a két hétben a francia-svájci-olasz határ mellé utazunk el.

Évekkel ezelőtt már összegyűjtöttük a legalapvetőbb információkat Valle d’Aosta régióról, ezért nézzünk meg célirányosabban egy-két olyan helyet, ahol még nem jártunk.

A legkisebb olasz régióról van szó, a régióban kisebb közigazgatási egységek nincsenek is a városok felett, hisz területileg Valle d’Aosta az olasz régiók között a sor legvégén áll.

Az egyik kedvenc helyünk, amelyet mindenképp megemlítenénk, az a Castello Fénis, amelyről egy egész cikk készült néhány évvel ezelőtt – annyira szép és különleges, hogy említését nem lehetett kihagyni.

De azért mást is rejteget ez a régió. Eleve különleges a földrajzi pozíciója is, hiszen az Alpokban van – határán ott emelkedik büszkén a magasba Európa legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc.

A francia határ közelsége miatt az itt beszélt nyelvjárás is nagyon érdekes keveredést mutat a francia nyelvvel, amiről pedig a régió dialektusait picit összefoglaló cikkünkben találnak részleteket.

Természetesen a legklasszabb lehetőségeket ebben a régióban az utazók számára a síelés, a hegymászás, a komolyabb túrák – tehát alapvetően az aktív pihenés kínálja. Az biztos, hogy a forró nyarakat és a napsütéses tengerpartot Olaszországgal azonosító utazók kicsit délebbre fognak szívesen szétnézni – ám aki bírja a hideget, és télen is kedvvel mozdul ki egy különleges helyre, plusz szereti Olaszországot, annak mindenképp érdemes megfontolnia. A régió kulturális kincsekben is igen gazdag, legszebb részeit mégis gyönyörű templomai, régi hídjai és meseszerű kastélyai jelentik – a természet utánozhatatlan szépségei mellett.

Nézzük is meg, hogy Gressoney mivel hívogat – a régió svájci határhoz közel eső részén található völgy a walser népcsoport hazája, akik eredetileg németajkúakként valamikor a 11-12. század környékén telepedtek le errefelé. A hagyományőrzést pedig az itt élők kifejezetten fontosnak tartják, így a folklór különféle formákban van jelen a mindennapokban – vallási ünnepek, bálok, a dialektus gondozása kiemelt feladatok Gressoney-ben.

S hogy mi mindent lehet látni még a Castello Fénis-en kívül?

Egy másik érdekességre hívjuk fel ma a figyelmet – ami szintén egy kastély, Gressoney-ben található, s arról híres, hogy I. Umberto király feleségének hegyvidéki, nyári rezidenciája volt.

Margit királyné*, aki egyébként a Savoya-i dinasztia szülötte, rendkívül megkedvelte egy baráti látogatása során Valle d’Aosta fantasztikus tájait, így 1899-ben megtörtént kastélyának (Castello Savoia) alapkőletétele. A királyné izgalommal várta annak elkészültét, siettette is a munkálatokat – az építkezésen így összesen mintegy 2000 ember dolgozott, hogy az minél előbb rendelkezésre álljon. Savoyai Margit nyári „lakja” eklektikus stílusban épült, gyönyörű belső terei bárkit ámulatba ejtenek.

Az egyik kedvenc érdekességünk ennek kapcsán, hogy a most jegyirodaként működő kis épület volt annak idején a konyha – ez kb. 30 méterre helyezkedik el a főépülettől. A két épület között egy picike kis földalatti vasúton küldték át az elkészült finom falatokat a királyné ebédlőjébe – ugye, milyen szokatlan?

Az alábbi videón egy pár perces vezetett túrát láthatunk elképesztő képekkel – tökéletes szeletét mutatja ez az egy szem kastély és környéke Valle d’Aosta tájainak, amelyek máris utazásra hívnak.

Az uralkodó felesége innen indult óriási sétáira, ugyanis nagy túrázó hírében állt – kivéve vasárnaponként, ami a templomi mise, az ima és a visszavonulás napja volt. Nem meglepő ez – Gressoney ugyanis a havas hegycsúcsaival és a környező kisebb településekkel folyamatos felfedezésre csábít. A közelben található két gyönyörű, smaragdvizű tó, a Lago Gabiet és a Lago Gover, amelyek szintén a kirándulók kedvencei lehetnek.

A hosszas túrák után aztán persze, megéhezik a vándor, így a következő írásunk arról fog szólni, milyen étkeket érdemes megkóstolni ebben a picike régióban.

*Margit királynét én magamban csak az „olasz Sissi”-nek hívom. Ha sorsuk sok ponton el is tért egymásétól, azért a népre gyakorolt elképesztő hatásuk, s az, hogy bármilyen réteg pillanatok alatti meghódítására képesek voltak, nagyon hasonló. S ahogy Sissi megnyerte a magyarok szívét, úgy lett a frissen egyesült Olasz Királyság lassan összekovácsolódó részeinek mindenhol kedvelt alakja Margit. A királynéktól elvárt reprezentációs feladatok ellátására rengeteg energiát fordított, többször utazta végig az egész királyságot azért, hogy az intézményt magát, és az olasz egységet népszerűsítse, annak fontosságát az emberekkel megértesse, elfogadtassa. S bár házassága (Sissivel ellentétben) egyáltalán nem szerelmen alapult, s a frigyből csak egyetlen gyermek született, a királlyal vállvetve dolgozott az ország ügyein, így alapvetően jól kiegészítették egymást – ha már a szerelmet nem sikerült felébreszteniük egymás iránt, barátokként és „kollégákként” hozták ki kapcsolatukból a lehető legtöbbet. Nem volt ritka az sem, hogy az uralkodó politikai kérdésekben kikérte tanácsát. S ne feledjék az egyik, szintén a királynéhoz kapcsolódó legendát: a nápolyi pizzát, amely a Margherita nevet viseli, az ő tiszteletére nevezték el, a trikolor színeit viselő pizza a Margherita név összekapcsolásával nagy tisztelettel utal a királyné olasz egységet erősítő szerepére.

Margherita di Savoia – Forrás: wikipédia