Egy ideje sokat töröm azon a fejem, milyen édességekkel próbálkozzak, ami a mindenmentes kategóriában is megállja a helyét.

Nos, Olaszországban azért rettentő sok ilyenből talán nincsen, én most mégis ráakadtam egy tej, tojás és búzaliszt nélkül elkészíthető, gesztenyés finomságra. A gesztenyével amúgy is igencsak jóban vagyok. Most megosztom veletek ezt a klassz receptet, érdemes vele próbálkozni, mert egyáltalán nem bonyolult.

Ugyan a castagnaccio egy igazi őszi süti, szerintem senki nem bánja, ha épp mostanában kerül ilyesmi az asztalra. A sütemény eredete a régi, paraszti-pásztori lét mindennapjaihoz nyúlik vissza, amikor a gesztenye könnyen elérhető termés volt, nem számított drágának és magas tápértékével hasznos élelmiszernek bizonyult. Ma már a gesztenyeliszt, ami ehhez a recepthez kell, igencsak borsos áron hozzáférhető, de egyszer élünk – s kisebb mennyiségben is ki lehet próbálni, nem kell mindjárt 400 g-ot elhasználni hozzá.

Castagnaccio
Forrás: giornalelavoce.it

Túl azon, hogy a gesztenyés süti régi firenzei (vagy luccai) gyökerekkel bír és tényleg csupa-csupa gesztenye, a készítéshez használt rozmaringnak is fontos jelentése volt. Úgy tartották, hogy ha a fiatal lány megkínálja a kiszemelt fiút a rozmaringos castagnaccióval, az biztos belészeret majd, s még feleségül is veszi. Ha nem is emiatt, de azért a szerelmeink, férjeink biztos jóízűen elfalatozzák majd.

Jöjjön tehát a recept a finomsághoz:

Hozzávalók

400 gr Marroni v. gesztenyeliszt
~650 gr víz
1 csipet só
125 ml olaj
50 gr fenyőmag vagy dió
esetleg ízlés szerint beáztatott mazsola és egy-két rozmaring ág

Szitáljuk a lisztet, adjuk hozzá a sót, majd apránként a vizet, és keverjük csomómentesre. (Kóstolni érdemes, mert elbírhat egy kis cukrot, főleg ha sima gesztenyelisztet és nem Marronit használunk.) Fél órát pihentetjük.

Utána hozzákeverünk 25 ml olajat, a maradék 100 ml-t pedig a magas falú sütőformába tesszük. Erre öntjük rá a kikevert tésztát és egy villával a tepsiben vagy formában átkeverjük – épphogy; nem kell alaposnak lenni, az a jó, ha márványos! A tetejére mehet a fenyőmag/dió, a rozmaringágacska, vagy ízlés szerint némi mazsola.

200°C-on 45 percig kell sütni, langyosan érdemes tálalni. Ricottával az igazi!

Jó étvágyat!