Toscana

Matera

Uffizi

Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Brunelleschi és a XV. század építészete – 2/4.

A mai napon folytatjuk kedden megkezdett sorozatunkat, nézzük meg ma, hogyan is került Brunelleschi a firenzei dóm kupolája (illetve annak helye) alá. 

Néhány korai építészeti munkáját követően – melyekre cikksorozatunk negyedik részében még kitérünk – a mester egy újabb, minden eddiginél nagyobb megpróbáltatással nézett szembe, nem igazán nagy építészi gyakorlattal. Ugyancsak Ghibertivel versenyben pályázta meg a firenzei dóm kupolája elkészítésének feladatát. Ebből a ringből pedig végre ő szállt ki győztesen. A feladat hatalmas volt, hiszen a katedrális már rég állt, minden részében készen – leszámítva a kupolát, amelyhez addig senki nem tudott és nem is mert hozzálátni. Brunelleschi sok-sok év kemény munkájával állta a sarat, és a fent említett korábbi, római tanulmányok során szerzett ismeretek birtokában maradéktalanul vette az akadályt*.

Ez azonban egyáltalán nem ment egy szempillantás alatt, a régi kupolák ugyanis jellemzően félgömb alakot formáltak, a katedrális terveiben pedig egy nyolcszög alapon nyugvó építmény szerepelt, így a feladat máris más megvilágításba került.

Hogy átlássuk a helyzet bonyolultságát, fontos megemlíteni, hogy Brunelleschinek első körben konkrétan olyan eszközöket kellett terveznie, amelyekkel az építést lehetővé tudja tenni – a kivitelezés csak ezután indulhatott.

 

Ezek a videók is nagyon jól mutatják, mennyi nehézséggel kellett szembenéznie Brunelleschinek akkor, amikor ezt az igen nagy kihívást elfogadta.

Annak idején a város vezetése egyre sürgetőbbnek találta a dóm befejezését, azonban a munkák nem kezdődhettek meg. Brunelleschit is felszólították egy demonstrációra, amelynek során meg kellett győznie a döntéshozókat a kupolaépítés lehetségességéről. A bemutatója során állítólag egy tojást használt, hisz ez állt legközelebb a leendő kupola alakjához. A siker nem volt garantált, maga Brunelleschi is küzdött kétségekkel, ám a munkát mégis megkapta. 16 éven keresztül dolgozott szakadatlanul az építésen számos munkás segítségével.

Mérnöki zsenije abból is látszott, hogy bár a kupola nyolcszögletű volt, mégis  tudott közelíteni a már precedenssel rendelkező félgömb alakú kupolák terveihez – egy belső félgömbbel ugyanis kiküszöbölte a nehézségeket, s kívülről fedte be téglákkal a kupolát. (Saját számításai szerint sem lett volna elegendő faanyag ugyanis Toszkánában más struktúrához, a beton római receptje pedig addigra már feledésbe merült.) A fedést mintegy négymillió tégla jelentette és jelenti a mai napig.

Az épület akkora jelentőségű volt, hogy a kész katedrális felszentelését a Mediciek felkérésére maga a pápa végezte. Az alábbi videó még több információt árul el nekünk magáról a kupolaszerkezetről, és magyarázza el a laikus számára is érthető módon, miért volt egyedülálló a korban ez az építmény.

Mai írásunkkal picit közelebb kerültünk ennek a nagyszerű építménynek a történetéhez, és magához Brunelleschihez is, azonban a sztori még nem ért véget! A következő cikkünk további, valóban nagyon szórakoztató és informatív videókkal tetézi az eddigieket.

*(A már említett római út során sokat foglalkozott Vitruvius: De Architectura című könyvével, amelyet jelen munkájához is inspirációként használt. Az ő munkái nyomán jelenhetett meg a könyv később új kiadásban.)