Lombardia – válogatás
Három nagy régió maradt hátra a válogatás szekcióból, ezek közül pillantunk most rá Lombardiára.
Lombardia Olaszország legnagyobb régiója (kb. annyi lakosa van, mint Magyarországnak), Milánó székhellyel az ország gazdasági központjának számít. A legfontosabb tudnivalók a Tartományok címszó alatt érhetők el róla.
Történelmi szempontból is többféleképpen közelíthetünk ehhez a régióhoz: egyrészt a szokásos felvezető összefoglalóval. Aztán a történelmet és az úticélokat picit összemosva kalandozhatunk a Pó mentén – megnézhetjük Sabbioneta városát, és egy San Benedetto Po nevű szerzetesi központot, amely Európa egyik legnagyobbja!
Lombardiában is vannak múmiák, Lodi városában kirándulva őket is meglátogathatjuk! Fura kaland. A közelmúltban megjelent könyvemben róluk is több szó esik.
A lombard konyha is tartogat meglepetéseket. Tudtátok, hogy innen származik (vélhetően) a colomba, az olaszok híres húsvéti kalácsa?
A régió ízei közül már biztosan ismeritek a klassz rizottókat (a sáfrányos a csúcs), a cotoletta alla milaneset, ami végre rántott husi (!), és a torrone nevű édesség is lehet ismerős sokaknak.
Aki szereti a sajtokat, az a Bagósst és a gorgonzolát is ide köti, de a gasztronómiai írások egyikében a panettone, némi gyümölcsös édesség, sőt egy pizzoccheri nevű tésztaétel is előkerül. Hű, mennyi finomság!
Mese-fronton hogyan állunk? Tudjátok, hogy náluk is van Piroska és a farkas? Olvassátok el!
A művelődni vágyóknak ajánlom a milánói Scalaról írt cikkemet – ha arra jártok, a jelmezmúzeumot ne hagyjátok ki!
A Castello Sforzesco kötelező eleme a milánói városnézésnek, úgy, ahogy a műkedvelők számára a Brera képtár is. Itt található még egy Szent Márkhoz és Velencéhez köthető, érdekes festmény, ami a maga 26 m2-es méretével igencsak impozánsnak számít.
Nem csak múzeum, de olvasnivaló is akad ám nálam! A járványokról szóló írásomban, ami az utóbbi években egy elkerülhetetlen téma volt, megemlítem több klassz könyv között Alessandro Manzoni A jegyesek c. művét, ami a milánói pestis idején játszódik.
Lombardiában a környezetvédelem és az ökológiai lábnyom csökkentése is fontos – fák és növények is kerülhetnek a teraszokra, tetőkre. Ezért Rozzanoról és a milánói Bosco Verticaléról is írtam egy jó kis cikket.
Akit érdekel, hogyan alakult a reneszánsz Milánó környékén, az is kattinthat a cikkemre!
A város védőszentje Szent Ambrus, a IV. században élt érsek – méhecskés legendája kifejezetten érdekes olvasmány! Decemberi ünnepe épp az adventi időszakra esik, ami Milánóban szintén különleges.
S ami személyes kedvenc: Milánó környékén forgatták, a szerpentineken, Alessandra Amoroso egyik mókás klipjét, ami szerintem az egyik legjobb dalához tartozik.
Na, ugye, ma is érdemes volt velem tartani?