Október havát ennek a gyönyörű, észak-olasz régiónak szenteljük majd, melynek keretén belül az első, szokásos történelmi áttekintést ma olvashatja a kedves érdeklődő.

Töredelmesen bevalljuk, hogy az abc-rendben haladó sorozatunk egy darabkája kimaradt, így szeptember helyett októberben kerül sor Friuli tárgyalására. A szerkesztők azóta bőszen tanulják az abc-t, hogy többet ez ne fordulhasson elő – figyelmes és résen lévő olvasóinknak köszönjük a minket rendkívül finoman és kedvesen feddő észrevételeket!

Ezt a kedves, észak-olasz régiót  kb. 1,2 millióan lakják, és azon kevesek közé tartozik, amelyeknek nem csak más olasz régiókkal és a tengerrel, de más európai országokkal is közös határa van. A régió szomszédos Ausztriával és Szlovéniával is, túl azon, hogy Veneto régió határolja és az Adria mossa a partjait – erről korábban már a Tartományok címszó alatt röviden volt szó.

A régió történelme annyiban érdekesebb, mint a többi, hogy itt már komoly hatása volt az I. világháborúnak, a II. világháború is érzékenyen érintette, s a régió Friuli és Venezia-Giulia formában két külön területként létezett hosszú időn át. Talán kevesen tudják, hogy a mai határait csak 1975-ben rögzítették, ami a többi olasz régióhoz viszonyítva elég késői időpont.

Udine – Piazza della Liberta – óratorony

Az V-VI. században a bizánci, majd a longobárd uralom hagyott nyomot ezen a területen. Friulit egy kifejezetten erős hercegség jellemezte a longobárd időkben.

A VIII. század Nagy Károly (Carlo Magno) és a frankok ideje volt, Venezia-Giulia területén goriziai grófok alkották a nemességet, a területen horvátok és szlovének is éltek ezekben az évtizedekben/-századokban.

A IX-X. században a Marca del Friuli idején a régió területe egészen nagy volt, a Garda-tóig húzódott, és a területet Verona városából próbálták irányítani még a feudális anarchia idején is, amikor az egymással versengő arisztokraták egyaránt a vezető szerep megszerzésére törekedtek.

A XII. században egy komoly területszerzés jellemezte a régiót, s már parlament is működött.

A XIV. században Udine vált az egyik legjelentősebb várossá egy patriachával az élén, ez a hatalom azonban a XV. században erősen hanyatlásnak indult.

Venezia-Giulia a XIV-XV. század táján önként csatlakozott az osztrák területekhez, később, a XVIII. század környékén még Veneto is ide tartozott, s Napóleon távozását követően a restauráció során ide is került vissza.

Napóleon és a restauráció időszakát követően természetesen itt is megindultak a függetlenségi harcok és az újraszerveződési mozgalmak, melyek az 1848-as forradalomsorozatban csúcsosodtak ki és vezettek az olasz egység megalakulásához. A helyzet azonban korántsem volt ilyen egyszerű, hiszen a terület egy tetemes része Ausztriához tartozott. Az I. világháború részben ugye, arról szólt, hogy ezek a területeket az időközben megszilárdult olasz egység felé húzta a szíve és a nemzeti összetartozás érzése elég erős volt ahhoz, hogy ezek a harcok végbemenjenek.

S ha még nem lett volna mindez elég, a XX. században hamar megkezdődött a II. világháború is, itt és ez után véglegesedtek a területi megoszlások Európában, a harcok ezt a régiót másodszorra sem kímélték. Venezia-Giulia alapvetően német fennhatóság alá került a háború éveiben, s később a legszebb részeken Olaszország Jugoszláviával kezdett évtizedekig tartó huza-vonába, amíg végül 1975-ben sikerült Friuli-Venezia Giulia mai határait meghúzni.

Palmanova – egy csodálatos város Friuli-Venezia-Giulia-ban

Aki hosszabban is szívesen olvasgatna Friuli vagy akár Venezia-Giulia történelméről, annak csak egy kattintás a lehetőség. A forrás természetesen olasz nyelvű, hogy akik a nyelvet tanulják, vagy gyakorolják, sose maradjanak olvasnivaló nélkül.

A jövő héten pedig eszünk-iszunk-mulatozunk, már ami a hónap régióját, Friuli-Venezia-Giulia-t illeti!