Friuli-Venezia-Giulia
Terület: 7 845 km2
Lakosság száma: 1 235 727 (2011.)
Népsűrűség: 157,52 fő/km2
Megyék: Gorizia, Pordenone, Trieste, Udine
Székhely: Trieste
Földrajz
Friuli-Venezia Giulia Észak-Olaszország Ausztriával és Szlovéniával határos régiója.
Területének kb. 20%-át alkotják síkságok, és kb. 40-40%-ban hegység és dombság tarkítja.
A tengerparti részen karsztjellegű a vidék, sok (és nagy) barlanggal, valamint földalatti folyók is érdekessé teszik földrajzi szempontból az Adria ezen partvidékét.
Klímája javarész szubmediterrán, de itt van Olaszország legszárazabb tengerpartja, és bizonyos helyeken a hegyek határozzák meg a hőmérséklet alakulását.
Friuli-Venezia Giulia már a középkorban Észak-Olaszország egyik jelentős részének számított, végleges határai a II. világháború után alakultak ki, amikor a párizsi békeszerződés aláírása után területén létrejött Trieszt szabad városa némi autonómiával, melyet két nagyobb zónára osztottak. Ezek közül 1954-ben nagyobb része visszakerült olasz fennhatóság alá, egy kisebb területe pedig az akkor Jugoszlávia része lett. Trieszt egyébként egy igen nagy jelentőségű város volt, a 19. században az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb kikötője volt és nemzetközi szintű presztízse sem volt elhanyagolható.
Trieszt a régió székhelye, azonban az egyik földrajzi és gazdasági szempontból is legközpontibb város Udine, itt él a régió lakosságának közel fele.
Gazdaság
Gazdasági szempontból nagyon érdekes a régió, alapvetően nagy különbség volt Trieszt és vonzáskörzete, valamint Friuli (amely a nagyobb megyéket foglalja magába) között, leginkább gazdasági szempontból, ezt erősítette Trieszt kikötői forgalma miatti gazdasági ereje és Friuli mezőgazdaságra meglehetősen alkalmatlan mivolta, mára azonban ezek a különbségek sokat finomodtak. Ezzel magyarázhatóak a demográfiai különbségek is. Friuli területén él a régió közel 70%-a, máshonnan közelítve viszont a régió 1/3-ad része a két nagy városra, Udine-re és Triesztre koncentrálódik.
A második világháború után – mivel Trieszt volt abban az időszakban az olasz nacionalizmus egyik jelképe – nagy kivándorlás indult meg főként Nyugat-Európa, de a tengerentúl irányába is, azonban a gazdasági konszolidációnak köszönhetően ez a tendencia a ’70-es években megfordulni látszott. A ’80-as évektől a születések száma csökkenni kezdett, azonban a bevándorlás, ami tovább folytatódott, ezt részben kiküszöbölte. Mára azonban már így is negatív az előjel, ráadásul a lakosság kb. 6%-a nem olasz származású.
A régióhoz számos természetvédelmi terület tartozik, nagy nemzeti parkok itt nincsenek, ám apró, védett terület még a tengeri szakaszon is fellelhető.
Mezőgazdasága meglehetősen kevéssé fejlett, köszönhetően a nem megfelelő talajnak, de a kukorica, cukorrépa termesztését meg kell említenünk, valamint a szarvasmarha tenyésztését is, azonban ez max. a régión belüli piacokra elég.
A dombvidékeken azonban szőlőültetvényekre bukkanhatunk, ahonnan kiváló minőségű borok és grappa kerül ki.
Iparát tekintve a tengerparton a nehézipar (fémfeldolgozás, hajózás) van jelen, azonban a régió minden részére jellemző a kis, akár családi méretű vállalkozások megléte, mely sokszor a kézművesség egy-egy területére koncentrál (legyen szó akár textiliparról, akár bútorkészítésről).
Nyelvjárások
Nyelvi szempontból találhatjuk azonban itt a leginkább érdekes keverékeket, hiszen két idegen országgal is határos a régió, így az itt beszélt nyelvekre és dialektusokra nem csak az olasz egyes formái, de idegen nyelvek is hatottak.
Ennek megfelelően – amellett, hogy nyilván az olasz a hivatalos nyelv – az emberek egy csoportja beszéli a
- friuli nyelvjárást, amely rendkívül közel áll a rétoromán nyelvhez. Olyan tömegek használják (százezrek), hogy törvényileg közvetítő nyelvként is elfogadták. (szinte minden komolyabb nyelvjárás és használat törvényi védelem alá esik a régióban)
- A szlovén nyelvet szintén sokan használják, annak is egyébként egy kissé archaizáló verzióját.
- A német nyelv kapcsán csak annyit említenék, hogy csak Olaszországban, annak is ezen a területén beszélik sokan a nyelv karintiai és tiroli variánsát is (abba már nyilván ne menjünk bele, hogy a német nyelvnek saját országában hányféle dialektusa ismert).
- Abba, hogy az olasz nyelvnek milyen sokféle, szinte nagyobb városonként változó variánsait beszélik, bele sem merek kezdeni; ez akár egy későbbi, nagyobb lélegzetű írást, vagy fejezetet is megérdemel.
Ezekből a sajátosságokból kifolyólag gyakran előfordul, hogy a tartományban élők között két- vagy háromnyelvű lakosokat találunk, sőt az osztrák határ felé eső szakaszon nem ritka, aki négy nyelven is meg tudja értetni magát.
Linkek, felhasznált források:
http://it.wikipedia.org/wiki/Friuli-Venezia_Giulia
Régió
A régió hivatalos oldala értelemszerűen kihagyhatatlan és megkerülhetetlen:
http://www.regione.fvg.it/rafvg/cms/RAFVG/
Gazdasági info
Ha mindenképpen ebben a tartományban szeretnél hivatásszerűen/cégszerűen tevékenykedni, az alábbi, gyakran frissülő honlap milliónyi segítséget nyújthat. Pályázatokról, régiós bontásban:
http://www.concorsi.it/regione/friuli%20venezia%20giulia
Érdemes még forgatni a Gazzetta Ufficiali Concorsi oldalait is!
Hírek – helyi vegyes
A lokális események követésére egyik legalkalmasabb módszer az alábbi oldalt átlapozni, ahol politikai, gazdasági, utazási, kulturális és sporthíreket is találhatunk:
Környezet
A természet és az ember békés egymás mellett élését egy szervezet is a zászlajára tűzte, itt lehet velük ismerkedni:
http://www.legambiente.fvg.it/pagine/1/chi_dove.php
További infok a természet szépségeiről a régióban:
http://www.trovanatura.it/regioni-italia/friuli_venezia_giulia.html
Turizmus, utazás
http://www.regioni-italiane.com/friuli.htm
http://hvg.hu/gasztronomia/20110513_gasztroturista_friuli_venezia_giulia