Szardínia
Terület: 24 090 km2
Lakosság száma: 1 675 411 (2011.)
Népsűrűség: 69,55 fő/km2
Megyék: Cagliari, Carbonia-Iglesias, Medio-Campidano, Nuoro, Olbia-Tempio, Ogliastra, Oristano, Sassari
Székhely: Cagliari
Földrajz
Szardínia szigete a Földközi-tengeren, Korzika közvetlen közelében található. Olaszország második legnagyobb szigete (Szicília után), és harmadik legnagyobb kiterjedésű régiója.
Felszínének több mint 80%-át hegyek és főleg dombságok alkotják, a síkságok kiterjedése kevesebb, mint 20%. Hegységeinek java része évmilliókkal ezelőtt az Alpok és Appenninek láncainak része volt, a sziget jelenlegi helyét a kontinensről leszakadva a Földközi-tengeren kb. 6-7 millió évvel ezelőtt foglalta el.
A sziget klímája kifejezetten mediterrán, a nyarak forróak és szárazak (főleg az Afrika, pontosabban a Szahara felől érkező anticiklonok miatt), de a tengerparton a légmozgás miatt nem olyan kínzó a hőség. Szinte egész évben szép idő van egyébként, ugyanis a telek is kimondottan enyhék, ám rendkívül szelesek. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a hőmérő higanyszála 0 C°alá süllyed.
Két nemzeti parkja mellett 2 regionális parkot, számos természetvédelmi területet és maga a természet által az idők során kialakított, máshol nem tapasztalható látványosságot őriz a sziget, bizonyos részei a WWF oltalma alatt állnak. Különös állat- és növényvilága rengeteg meglepetést tartogat.
Történelem
A szardíniai kultúra alapkövének is tarthatjuk a nuraghe falvakat, melyeknek történelme egészen az időszámításunk előtti II. évezredig nyúlik vissza. A falvakat alkotó népek törzsi szervezetben éltek, harcos és hajós nemzet voltak, akik a Földközi-tengert átszelve még a korabeli libanoniakkal is kereskedtek. Kapcsolatokat ápoltak a föníciaiakkal és az etruszkokkal is. Ennek a kornak az emlékét számtalan lelet őrzi és bizonyítja.
A IX. századtól egymást érték a királyságok a szigeten, ám lassan-lassan kialakult egyfajta szervezettség, amelynek köszönhetően kantonokra oszlott a terület, és a természeti adottságokat kihasználva lendületet kapott mind a mezőgazdaság, mind a kereskedelem. A Szardíniai Királyság megalakulása után is sokszor sújtották háborúk, olykor pedig járványok a szigetet, a királyság – nyilván változások sora mentén, de – 1861-ig fennállt.
Kultúra
Kulturális szempontból nagyon sok fennmaradt lelet tesz tanúbizonyságot a letűnt korok szépségéről, építészeti szempontból véleményem szerint a katalán gótikus jellemzőket viselő épületek a legfigyelemreméltóbbak.
Szárd származású az 1926-os év irodalmi Nobel-díjasa, Grazia Deledda is.
Nyelvjárások
Szardínia nyelvi szempontból is, nemcsak fizikailag különül el a kontinenstől. Ez azt jelenti, hogy az olasz nyelven kívül más latin nyelvcsaládba tartozó nyelvet is beszélnek itt, ez pedig szárd nyelv, amely az indoeurópia nyelvek közé tartozik, és gyakorlatilag autonóm nyelvként kezelhető.
A szárd nyelvet két nagyobb csoportra bonthatjuk, melyek további kisebb nyelvjárásokra bomlanak.
- Az ún. ‘capo di sopra’ vagy másképpen ‘sardo logudorese’ a nyelv archaikus verziójához legközelebb álló, a tradícionális jegyeket leginkább őrző változata a szárd nyelvnek; a két csoport közül ennek nagyobb a presztízse. Tájegységenként még legalább két további variánsa ismert.
- A másik az ún. ‘capo di sotto’, vagy ‘sardo campidanese’ föníciai és pun jellemzőket is hordoz, ezek a nyelvek hatottak rá leginkább a történelem során, és a sziget déli felén használják inkább. természetesen a sziget többi részén beszélt dialektussal keveredve további verziói is ismertek.
Azért ez még nem minden: Szardínia észak-nyugati felén Sassari városához kötődően beszélik a Sassari-i változatát a szárd nyelvnek (amely toszkán, ligúr hatásokat és a sardo logudorese komoly befolyását viseli magán), a sziget észak-keleti felén pedig egy, a dél-korzikai behatásra kialakult variáns ismert. Az egyes városokoz köthető további csemegék szintén majd egy későbbi bejegyzésben kerülnek részletezésre, ennyit mindenképpen megér, hihetetlenül érdekes ez a sokszínűség.
Csak még egy dolog, ami fontos: 2006 óta használják a szárd nyelvet a sziget közigazgatásában hivatalosan is elismert nyelvként.
Gazdaság
A sziget gazdasága az ?50-es években elég nehéz időket élt meg, azonban a ’60-as évek elején az olasz állam és a régió között zajló tárgyalások eredményeként elindítottak egy több évtizedre kiterjedő felzárkóztatási tervet, amely – kulturális és társadalmi értelemben – jobban integrálja Szardíniát. Ennek mentén csökkent az analfabetizmus, javultak az iskoláztatási körülmények, fejlődött az infrastruktúra, s a folyamat még napjainkban is tart.
Szardínia szigetén igen sok földalatti lelőhely volt, így mind olaj, mind pedig metángáz kitermelésével foglalkoztak, az ásványkincsekre épülve pedig bányászata is jelentős volt. Ezüstöt, ólmot, cinket és rezet is termeltek ki, azonban az évszázadok során ezek a bányák javarészt kimerültek, így manapság inkább a turizmus céljait szolgálják.
Mezőgazdaságát a szőlőültetvények és olivaültetvények mellett az egyik legfőbb exportzöldségnek számító articsóka termelése jellemzi, de összességében a zöldség-gyümölcs termesztés számára nagyon kedvező az itteni klíma. Állattenyésztése kapcsán a húsipara és tejipara számottevő, utóbbi vonatkozásában a rengeteg különféle sajtot érdemes kiemelni, a juh- és kecsketenyésztés miatt ezek kivitele igen nagymértékű, a juhtejből származó tejtermékek teljes, Olaszországban megtermelt mennyiségének felét ezen a szigeten állítják elő.
Halászata a területet körülölelő tenger miatt virágzik, innen még Japánba is irányul export.
Turizmus, közlekedés
A turizmus az ’50-es években indult be, az igazi roham azonban a ’60-as, ’70-es években kezdődött. Elsősorban a nyári időszakban látogatott ide sok turista, azonban az utóbbi években megindult a sziget felfedezése az év többi szezonjában is, így nemcsak a fürdőzés, de a kulturális kikapcsolódás is újabb vonzerőt jelent a pihenni vágyók számára. Ezt a fapados járatok is nagyban elősegítik.
A sziget hajókkal, komppal közelíthető meg a kontinensről, de repülőgépek is érkeznek ide. A szigeten magán az utak – mivel kénytelenek követni a hegyeket-völgyeket – sok emelkedővel és lejtővel tarkítottak, így ugyan gazdag az úthálózat, vezetni azonban lassan érdemes, úgy biztonságos. A nagyobb városokban természetesen a tömegközlekedés is igénybe vehető.
Kikötőiből nemcsak a nagyobb olasz kikötővárosok, de Franciaország, Spanyolország és Tunézia is elérhető, Korzika pedig tényleg csak egy ugrásra van.
Linkek, felhasznált források:
http://it.wikipedia.org/wiki/Sardegna
Régió
A régió hivatalos oldala értelemszerűen kihagyhatatlan és megkerülhetetlen:
http://www.regione.sardegna.it/
Gazdasági info
Ha mindenképpen ebben a tartományban szeretnél hivatásszerűen/cégszerűen tevékenykedni, az alábbi, gyakran frissülő honlap milliónyi segítséget nyújthat. Pályázatokról, régiós bontásban:
http://www.concorsi.it/regione/Sardegna
Érdemes még forgatni a Gazzetta Ufficiali Concorsi oldalait is!
Hírek – helyi vegyes
A lokális események követésére egyik legalkalmasabb módszer az alábbi oldalt átlapozni, ahol politikai, gazdasági, utazási, kulturális és sporthíreket is találhatunk, akár régiókra bontva:
http://lanuovasardegna.gelocal.it/
http://www.sardegnattiva.it/notiziesardegna.htm
http://www.unionesarda.it/Cronaca_Sardegna
Környezet
Info azoknak, akiknek szívügye a környezet és annak védelme. Alább találhatók a nemzeti parkok és természetvédelmi területek, melyek a régióban fellelhetők:
http://www.parks.it/regione.sardegna/
http://www.parks.it/area.marina.protetta.penisola.sinis/
Turizmus, kultúra, látnivalók
Néhány érdekes és figyelemreméltó honlap:
http://sardegna.italiaguida.it/isole-sardegna/default.asp