Leonardo da Vinci szülőházáról ejtünk szót – ami igaziból nem is Vinciben van.

Persze, nem ez a nagy átverés, de tény, hogy maga az épület helye a Vinci nevű településtől mintegy 3 km-re, a lankás dombok és végtelen olívaültetvények között, Anchianoban van. Nem hívnánk falucskának sem a helyet, hiszen lényegében ez az egy épületegyüttes van ott – a lényeg, hogy Vinci is, meg nem is, de már Leonardo apját is Ser Piero da Vinci-nek hívták.

Az édesapja élete során több feleséget elfogyasztott, egy Caterina nevű hölgy hozta a világra Leonardo-t,a művészt. A kis házban, ami 2012 óta felújítva várja a látogatókat, töltötte gyerek- és nagyon fiatalkorát a polihisztor. Rossz nyelvek szerint a sok féltestvér a családfő halála után nehezen osztozott a házon és a javakon.

Casa di Leonardo (szerkesztőségi fotó)

Ma nem életrajzi írást terveztünk azonban, hiszen arról komplett könyvek szólnak, így a mi kereteinkbe ez most nem illeszthető be – inkább szeretnénk bemutatni, mivel találja szembe magát a látogató, ha Vinci felé veszi az irányt.

A településről – nem meglepő módon – nagyon szűk és kanyargós út vezet fel a házhoz. Autóval és busszal is megközelíthető, de a szembeforgalom miatt igen kalandos a történet. Természetesen a túrázók egy ’zöld út’-nak nevezett antik ösvényen is felkaptathatnak gyalog, tehát mindenki kedvére választhat megközelítési lehetőséget.

Természetesen idővel a ház más emberek, családok tulajdonába került, de az utolsó birtokosa, Castelcampo gróf a településnek ajándékozta, hogy múzeum lehessen belőle. Az intézmény kialakítása 1952-ben fejeződött be, így a múzeum a géniusz születésének 500. évfordulóján megnyithatta kapuit a látogatók előtt.

Casa di Leonardo – Kandalló (szerkesztőségi fotó)

A házban összesen három helyiség van, egyikben rajzok másolatai, a másikban kandalló és régi könyvek vannak kiállítva. A harmadik helyiségben pedig egy hologramos vetítés látható, ahol az idős Leonardo figurája egy 3D-s videó formájában tekint vissza az életére. Érdekes és informatív installáció.

A ház mellett található épületben a jegypénztár mellett egy külön az Utolsó vacsorának dedikált helyiségben találhatjuk magunkat. Itt látható projektoros vetítéssel Leonardo egyetlen, ránk maradt freskója, amelynek eredetije Milánóban, a Santa Maria della Grazia templomban van. A kivetítés interaktív, gesztusokkal és érintőképernyővel is vezérelhető, így az egyes részletekre kattintva művészettörténeti magyarázatot, de akár a freskó restaurálásáról szóló információkat is kaphatunk. Itt elég sok időt el lehet tölteni.

Az igazából időigényes rész azonban nem ez a látogatás lesz, hanem a Vinciben található múzeum és a keresztelő templom megismerése.

Múzeum (szerkesztőségi fotó)

Úgy gondolom, aki rajong Olaszországért, az valamilyen formában, kisebb vagy nagyobb gyűjteményben találkozott Leonardo munkákkal, kiállítással. Mivel a művész szinte minden művészeti- és tudományágban jártas volt, s kiapadhatatlan kíváncsisággal szemlélte, vizsgálta a körülötte lévő világot, rengeteget tett a fejlődésért és megismeréséért. Vinciben egy nagyon jól összeszedett, több emeletet elfoglaló, kiterjedt kiállítás próbálja bemutatni, mi mindenhez nyúlt hozzá a mester, milyen területeken vitte akár extrém módon előre a korabeli tudásanyagot. Szinte lehetetlen felsorolni, hogy mennyi minden látható itt, s talán nem is bánja a kedves olvasó, ha meghagyjuk ezeknek az élményeknek a felfedezését az Önök előtt álló utazásra. Egy napot mindenképpen érdemes rászánni, egy finom ebéddel egybekötve egy komplett napos program lehet a ház és a múzeum, ha az ember kellőképpen kíváncsi és alaposan szeretné bejárni a Leonardonak dedikált épületeket.

S még egy szó a templomról Vinciben, ahol megkeresztelték Leonardo-t. A nagyapja a kis örökös érkezését egy, a templomban kiállított táblával közölte a nagyvilággal, amely a mai napig ott látható – gondosan felsorolva a szülők nevét és a születés idejét, a kisded nevével együtt. A templom egyszerű, a mai napig viszonylag puritán belsővel rendelkező, kicsi és szép épület.

Keresztelőtemplom (szerkesztőségi fotó)

Természetesen a Leonardo kultusz okán sokaknak eszébe jut, hogy mennyire jó lenne a családba születendő gyermeket ugyanott keresztelni, ahol annak idején a zsenit. Szerencsére ennek azért lehet határt szabni – a keresztelő-turizmus nem egy szép és helyénvaló dolog. A templomban kis felirat hirdeti ugyanis, hogy az adott helyen a Vinciben születetteket, ill. a vinci születésűek gyermekeit keresztelik meg, amit hivatalosan igazolni illik.

Reméljük, hogy gyorsan felvették a kistelepülést a kirándulólistájukra, egy nap nem a világ – bár ezután a kiállítás után ez nem is olyan biztos.

Keresztelőtemplom (szerkesztőségi fotó)