Velencei karnevál – 2015.
Idén már javában zajlik az ünnepségsorozat, de aki még szeretne részt venni, az biztosan időben odaér.
Hát, egyes források szerint már 1094-ből is származik említés erről az eseményről. A lényeg, hogy a farsangi időszakban a helyi lakosok jelmezbe öltözve róják az utcákat, felvonulnak, egyébként pedig idejük nagy részét a vízen töltik. A karnevál napjai alatt sokszor az éjszaka is ott éri őket, különös tekintettel a ‘megváltó éjjelére’. Azt tartja ugyanis a hagyomány, hogy a megváltó éjjelét követő nap virradó fényénél a csatorna vizével magunkra keresztet vetve védhetjük meg magunkat az adott évi betegségektől.
A karnevál hagyománya évszázadokig fennmaradt, aztán egy jó hosszú időre a feledés homályába merült. A XX. században azonban sok régi szokás – így a karnevál is – új életre kelt, és a század utolsó néhány évtizedében egyre nagyobb népszerűségre tett szert.
Ma már – mindenki jól tudja – számtalan európai és tengeren túli turista is felkeresi Velencét kifejezetten ebben az időszakban, hogy tanúja vagy aktív részese lehessen a kavargó maszkos forgatagnak.
Annak idején számos törvénnyel szabályozták a karneváli eseményeket, ugyanis sokan a maszk rejteke alatt próbáltak meg bűncselekményeket elkövetni. Tiltották tehát a maszk és fegyver egyidejű viseletét, illetve férfiak számára női ruhában az apácazárdába való besurranást – láthatjuk, hogy a leleményesség már akkor jól jellemezte az olasz férfiakat.
A karneválon sok, különböző formájú, színű maszkot és elképzelhetetlen számú ruhát, jelmezt láthatunk. Régen azonban a férfiak általában fekete selyem köpenyt húztak a szürke ruhájuk fölé, fejükre fekete kalap, és fehér tolldíszek kerültek.
A XVII. századi pestist követően jelentek meg az ún. orvos-maszkok, amelyeket a hosszú, horgas orrukról lehet már messziről felismerni. Ezt annak idején azért alakították így ki, mert a pestises betegeket célszerű volt egy ilyen maszkban, annak orrát gyógyfüvekkel alaposan kitömve látogatni vagy kezelni, hogy a betegség terjedését megakadályozzák.
Reméljük, hogy minél több olvasónknak adatik meg a lehetőség, hogy akár idén, akár az elkövetkező években karnyújtásnyiról tapasztalja meg a velencei eseményeket.