Van, aki a bort nem issza…
Egy firenzei festőművész hölgy nem akármilyen festéket használ képei elkészítéséhez. Azt, amit jobb helyeken jól megisznak…
A művész régóta fest már, azonban 2010 óta konkrétan bort használ képei elkészítéséhez. Az ötlet – mint ahogy az több nyilatkozatából is kiderül – onnan jött, ahonnan a legtöbb nagy ötlet származik: a véletlen műve. Mint ahogy az minden rendes családban előfordul, egy alkalommal kidőlt egy pohár bor, és szépen beivódott az abroszba. A művészek – sajátos gondolkodásuk okán – nem éreznek rögtön pánikot egy ilyen alkalommal, mint minden, valamirevaló háziasszony. Elisabetta Rogai is onnan közelítette meg a dolgot, hogy ‘Nini, na ez a folt aztán nem jön már ki innen, de probléma? Nem, dehogy.’
Azóta vált szokásává a festőművésznek, hogy festék helyett bort használ. Vöröset és fehéret is, természetesen, s női portrék tömkelege készül így. Ahogyan a bor a palackban, úgy a vásznon is öregszik, így a képek színe is folyamatos változásban van. A vásznon azonban a folyamat lényegesen gyorsabb, így állítólag a művésznő kikísérletezett egy vízből és lisztből álló elegyet, melyet fixálóként használ a kész alkotásokon.
A bort azonban nem csak hígítatlan formában használja fel az alkotó. A firenzei egyetemen kikísérleteztek egy módszert a borok sűrítésére, amellyel más árnyalatokat, más mélységeket lehet elérni a vásznon. A vörösborok jellemzően padlizsánszerű, a fehérek borostyános árnyalatot kapnak hosszabb távon. Hát, ma megint tanultunk valamit, a borra ezentúl biztosan máshogy tekintünk majd.
S ha a videókból nem láttunk eleget, íme, egy kisebb gyűjtemény a művésznő alkotásaiból, melyekhez potom 4000 £-tól már hozzá is lehet jutni.