Mai írásunkkal lezárjuk a kicsit rövidre fogott bemutatót Valle d’Aosta régió kapcsán. 

Ennek az az oka, hogy úgy éreztük most, Veneto-ra, ami a következő és egyben utolsó régió lesz, picit több időt fordítanánk, így a karácsonyi ünnepek végeztével és az év kifutásával az egész ‘Hónap régiója’ rovattól is elköszönünk.

Valle d’Aosta egyébként nyelvészeti szempontból szintén egy érdekes terület – Trentino-hoz hasonlóan – a kétnyelvűség okán. Mivel a régió észak-nyugaton helyezkedik el és határos Franciaországgal, nem csoda, hogy a másik ország közelsége nagy befolyást gyakorol ennek a kis régiónak az életére nyelvészeti értelemben. A régióban a II. világháború előtt kifejezetten sokan beszéltek franciául – csak franciául; úgy, hogy ezen a területen így jól el lehetett boldogulni. A II. világháború előtt picivel és a háború alatt – a fasizmus jelenlétének köszönhetően – azonban a francia nyelvet betiltották. Bár az ún. italianizáció már az Olasz Egység kialakulása (1861.) idején elkezdődött, a francia nyelv tiltásával ért a tetőfokára. Ebben az időszakban tehát rengeteg ember – akik csak a francia nyelvet bírták – vándorolt ki az olasz határon kívülre, hogy munkát és stabil megélhetési lehetőséget találjon.

Dialektusok Valle d’Aosta táján

A II. világháború után a helyzet eléggé megváltozott, a régió sajátos elbírálás alá került olasz állami berkekben, és néhány más régióhoz hasonlóan az országon belül is komoly önállóságra tett szert. Ennek nyomán a francia nyelv használata nem ütközött semmilyen akadályba, a nyelvjárásokon sem taposott már senki két lábbal, így a kétnyelvűség egy teljesen jól elfogadott helyzet lett a régióban.

Még egy érdekességet emelünk ki Valle d’Aosta kapcsán – ez pedig a frankoprovanszál nyelvjárás, amelynek szintén sok verziója létezik, legemblematikusabb a patois. Völgyről-völgyre, városról városra léteznek verziói, és a helyiek annyira nagy becsben tartják, hogy a patois-nak nyelvtana, szótára, irodalma is létezik. A mai fiatalok ugyan nemigen használják már, de elvétve még ma is vannak írók, költők, akik dialektusban alkotnak. Ilyen például Marco Gal, akinek számos verse érhető el a naturaosta.it oldalán. Énekesek is használják a nyelvjárást, sőt színház is épült rá, mely a Lo Charaban nevet viseli (érezzük, ugye, a francia hatást az írásmódon, kiejtésen?). A színház gyönyörű és igen érdekes előadásokat szervez patois nyelvjárásban.

Kisebbségként a németeket, nevezetesen a walser nyelvjárást beszélőket emelhetjük ki, akik ugyan nem túl nagy számban, de jelen vannak a régióban, és ottlétükkel színesítik Valle d’Aosta nyelvi palettáját.

A hét végével a régió taglalásának is véget vetünk, a jövő héttől vár minket Veneto!