Két héttel ezelőtt Triesztben töltöttem ismét pár gyönyörű napot.

Fantasztikus időben, szikrázó napsütésben csavarogtunk a városban, és felfedeztük annak számtalan templomát. Egyik ezek közül a város felett, annak őreként álló Santuario di Monte Grisa. Talán a képekről ti is felismeritek, jellegzetes alakja ugyanis összetéveszthetetlenné teszi – a triesztiek sajtocskának (formaggino) hívják az alakja miatt. Ebből a kora esti fotóból értjük, miért… ugye?

Santuario di Monte Grisa
Szerkesztőségi fotó

Hogy hol van a templom? A Monte Grisa hegyen fekszik, ahonnan épp a trieszti öbölre nyílik nagyon szép kilátás. Ilyen:

Kilátás a Monte Grisáról
Szerkesztőségi fotó

A templom mellett állva elámulunk az óriási beton építmény méretein. Tényleg hatalmas! Ugyanakkor az építőanyag puritánsága ellenére mégiscsak van valami erős kisugárzás ezen a helyen, amelyet még a vallásukat nem gyakorlók is bizonyosan megéreznek. Annyira mást kapunk belső tereitől ahhoz képest, mint amit egy katolikus templomtól várunk, hogy első pillantásra szinte nem is tudja az ember, hova tegye ezt a különös építményt. Túl egyszerű? Túlságosan letisztult? Túlságosan beton? Mindez egyszerre – miközben ugyanolyan szakrális élményt, érzetet kelt, mint a legdíszesebb bazilika. Különös hely!

Santuario di Monte Grisa – belső tér
Szerkesztőségi fotó

A 20. század közepén épült templomot Antonio Santin trieszti püspök álmodta meg, aki a 2. világháború borzalmait látva megfogadta: ha a város ezt túléli, templomot emeltettet Máriának.

Antonio Santin szobra a Santuario di Monte Grisa bejáratánál
Szerkesztőségi fotó

A háború elvonult, a püspök pedig támogatókat keresve vágott neki a küldetésnek, s az 1950-es években le is tették az alapkövet, majd néhány évvel később felszentelhették a templomot. Az építés ötletét XXIII. János pápa is támogatta, magát a templomot pedig 1992-ben II. János Pál pápa látogatta meg.

Santuario di Monte Grisa – belső tér, feszület az oltár felett
Szerkesztőségi fotó

A templomot ún. brutalista építészeti stílusban tervezték és alkották meg. A brutalista itt nem feltétlenül azt a jelzőt takarja, amire elsőnek gondolnánk – nagy valószínűséggel a stílusra jellemző beton használatára utal, ugyanis a franciák a nyers betont (amiből az ilyen épületek zömmel készültek) béton brut-nak hívják.

S mivel betonból van, és a háromszög forma az épület minden apró szegletéből ugyanolyan formán köszön vissza, nem csoda, hogy pl. az alsó és felső szint közötti lépcsőről ilyen fura fotókat lehet készíteni. Szerintem lenyűgöző!

Santuario di Monte Grisa – belső tér
Szerkesztőségi fotó

Ugyan jócskán ki kell buszozni a városból, de szerintem mindenképp megéri. A 42-es autóbusz visz fel egészen a templomig – a belvárosból vagy a vasútállomástól kényelmesen eljutunk oda egy kb. 25 perces úttal. Aki nem szeret tömegközlekedni, azoknak jó hír, hogy a templom mellett van egy elég nagy parkoló, így nyugodtan fel lehet autózni a szerpentinen, mert az odavezető út is nagyon szép.

Santuario di Monte Grisa – belső tér (téli kápolna, alsó szint)
Szerkesztőségi fotó