Na, szóval a tarantella, mint tánc: ez egy – mint korábban is írtuk – igen gyors ritmusú tánc, melyet már a XVI – XVII. század környékén is ismertek, ennél korábbra még nem sikerült gyökereit visszavezetni, bár gyanítható, hogy előbb is létezett (más néven, kissé eltérő formában). A tarantella az idő múlásával több variánst is kapott, hiszen dél-olasz tánc lévén elég nagy területen ismerik – mondjuk, úgy Nápolytól délre mindenhol. A legtöbb variánsa értelemszerűen Olaszország egységessé válása, 1861 után jelent meg, hiszen így egyszerűbben terjedt az egyes régiókban élők között. Ennek megfelelően ma már minimum az alább felsoroltaknak megfelelő verziók ismeretesek:

Miután az egyes tánctípusok kialakultak, jellegzetességei is árnyalódtak. Alapvetően a tarantellát páros táncként tartják számon (sokszor több pár rendezett koreográfia szerint hol kettesével, hol együtt mozog), s főleg Nápoly környékén kifejezetten udvarlási jellegű, flörtölő vagy egyenesen szexuális töltete van. Más régiókban, pl. Taranto környékén azonban létezik körtánc, sőt azonos neműek közötti páros tánc, de szóló (ez a pókméreg-kiizzadós variáns) is.

Hogy ne maradjon el a magyar vonatkozás cikkünkből, az alábbi videó szintén egy kapocs köztünk és az olaszok között. Történt ugyanis, hogy Liszt Ferenc az 1800-as évek közepén néhány évet Itáliában töltött, s természetesen oly sok minden mellett a zene is erős hatást gyakorolt rá. ‘Zarándokévek’ című gyűjteményének második etapjába a nápolyi táncok is bekerültek, s 1861-ben ismerhette meg a közönség e gyűjtemény Tarantella című részét is, melyet most Roberto Plano ad elő zongorán. Gyönyörű dallamok, tényleg érdemes meghallgatni.

Roberto Plano olasz zongoraművész 1978-ban született Varese-ben, s már nagyon fiatalon számos nemzetközi díjat tudhatott magáénak. Munkáját nem csak Olaszországban, de főként az USA-ban és Kanadában is sok díjjal ismerték el. A művész nagyon aktív, rengeteg koncertet ad, így akit felcsigáz egy zongora-hangverseny, az Roberto Plano honlapján tájékozódhat az épp aktuális eseményekről.

Láthatjuk tehát, hogy ez a tánc sok mindenkire hatást gyakorolt. Nem csak Liszt Ferenc, de Chopin és más korabeli zeneszerzők is felhasználták a tarantella jellemző elemeit. Születtek zongoradarabok, balettek és más alkotások a tánc nyomán. Ezen kívül napjaink filmrendezői sem hagyták figyelmen kívül ezt a táncot. Akinek a filmek a gyengéi, azok az ‘Óceánjáró legendája’ című moziban hallhattak tarantella-dallamokat, melyet szintén zongorán játszottak el, íme: