Csupa jó sorozat készül mostanában, így ma is mutatok egyet.

Nem tudom, találkoztatok-e már vele, de ha igazán rendhagyó maffiás sorozatra vágytok, akkor a The Good Mothers nektek való választás lesz.

Mivel angol-olasz koprodukció, így angol a címe – ez az eredeti. De szerencsére a sorozatot a hitelesség kedvéért olasz nyelven forgatták, calabriai dialektusban (így még az olaszul jól beszélők is kapaszkodhatnak közben). Mind a szereplőgárda, mind a helyszínválasztás nagyon eredeti, és igen jól eltalált.

Aki nézegetett korábban is már olasz sorozatokat (mint pl. a Gomorra, a Suburra vagy a L’amica geniale), akkor néhány ismerős arcot is felfedezhet a színészek körében. A táj pedig a hamisítatlan dél-olasz rendetlenség és káosz, ami egy maffiás sorozat nélkülözhetetlen eleme. A sorozat alapja egyébként Alex Perry azonos című könyve, amelynek forgatókönyvét a könyvvel párhuzamosan írták – ugyanis néhány elkészült oldalnyi terv alapján már lecsapott a készülő könyvre egy televíziós társaság.

The Good Mothers
Forrás: zazoom.it

A hat részen átívelő sztori arról az oldalról közelíti meg a calabriai maffia, a ‘ndrangheta életét, ahogy azt a benne lévő nők látják, érzik. Az ügyésznő egy rosszul sikerült esetet követően – ahol a tanúvédelmi programban részt vevő nő lányával együtt visszamegy a maffiózó férjhez, aki nem a megbocsátásról híres – úgy dönt, hogy megpróbálja azokat a nőket megcélozni és az igazságszolgáltatás oldalára állítani, akik szenvednek a maffiacsaládokban és talán hajlandóak a maguk és gyerekeik számára egy új életet kialakítani.

A várakozásokkal ellentétben ezek a nők nem rohannak, hogy tanúskodhassanak – s itt fogjuk megtapasztalni igazán a dél-olasz családi kötelékek erejét, amelyek a maffiában talán még szorosabbra vannak húzva. Én végig úgy néztem ezeket a részeket, hogy egyszerűen nem értettem, milyen mélyen gyökerezhet a tradíció és az iszonyatos félelem (szinte tán DNS-szinten) azokban az asszonyokban, akik visszakönyörgik lányukat a családhoz, jól tudva, hogy azok a hazatérést valószínűleg nem élik túl.

Nagyon érdekes, meghökkentő és elgondolkodtató is egyben ezeknek a családoknak a működése – s bár a sorozat sztoriját kb. 2010-re datálják, a helyszín és az életforma szerint sokkal korábbinak gondolnánk.

A túlnyomórészt női szereplőkkel operáló sorozat nem kevésbé torokszorító és izgalmas (még a maga lassú, olaszos tempójával is), mintha végig lövöldözős akciókkal teli krimit néznénk. Sokkal inkább kúszik a bőrünk alá, mint azt várnánk.

Úgyhogy ajánlom mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik a maffiás történetek iránt, tényleg egy különleges nézőpontból tekinthetünk rá erre az amúgy is titokzatosnak és veszélyesnek tűnő világra.