Milánóhoz is számtalan legenda, izgalmas érdekesség kötődik, ezért mára is kiválasztottam egyet közülük.

Leonardo Utolsó vacsorájáról ismert lombard székhely Olaszország egyik – gazdasági és ipari szempontból is – legnagyobb és legfontosabb városa. Ide kapcsolódik február 3-án San Biagio napja, ami önmagában a szentre való emlékezés miatt is lényeges, hisz ő a torok védőszentje (ilyen is van…), ámde egy legenda is fűződik hozzá. Ezen a napon szokták ugyanis a hagyomány szerint megreggelizni Milánóban és környékén a karácsonyról megmaradt panettonét. (Megmaradt???? Nem is értem…)

A történetet a Semplicemente Milano FB profilján találtam, amelyet Andrea Cherchi szerkeszt hosszú ideje.

Úgy tartják, hogy sok századdal ezelőtt egy asszony kicsivel karácsony előtt elvitt egy panettonét egy Desiderio nevű atyához, hogy az megáldja. Mivel neki sok dolga volt, azt mondta az asszonynak, hogy hagyja csak ott nála, az elkövetkező napok valamelyikén megáldja a süteményt. Elteltek az ünnepek, és az atya észrevette, hogy a panettone még nála van, az asszony nem jelentkezett érte. Úgy gondolta, menti, ami még menthető, és jól befalta a finomságot.

Photo by katya rumyantseva on Unsplash

Eljött február harmadika, és betoppant az asszony – vitte volna a megáldott kalácsát. Az atyát egyből leverte a víz – hisz a panettone számára már csak egy finom emlék volt… Behívta vendégét, és már épp azon gondolkodott, mivel kárpótolja őt falánksága miatt. Ám amikor beértek, az atya meglepve látta, hogy a panettone ott díszeleg a komódján, csak épp még nagyobb, mint amit az asszony eredetileg hozott. Ennek a csodának állít emléket az a milánói és/vagy lombard szokás, hogy ezen a napon, február 3-án errefelé még mindig panettonét falnak.

Milyen igazuk van, nem?

Photo by Thandy Yung on Unsplash