Salve – az olasz köszönés útvesztőiben
Sosem ment ki igazán a divatból, de manapság reneszánszát éli Olaszországban a ’Salve’.
Az egyik olasz hírportál cikkét, a focusjunior.it-en megjelent írást szeretném átadni most, amely egy kicsit helyrerakja a fejünkben ezt a gyakran hallott, ám nem mindig jól kategorizált és jól használt köszönést.
A ’Buongiorno’, a ’Buona sera’ és társai mellett, amelyet felnőttek zömmel egymás közt, és fiatalok a magázott felnőttek felé használnak és a hivatalos/formális köszönésnek számít, ellenpontként ott van a ’Ciao’, amely egy bizalmas, tegeződő viszonyban használatos forma. Ez utóbbit nemcsak ismerjük, de még Olaszországon kívül is aktívan használjuk – szerte Európában közszájon forog ez a laza üdvözlési mód.
Hogyan illeszkedik ebbe a sorba a ’Salve’ és milyen gyökerekhez nyúlik vissza? Ezt járjuk körbe ma.
Nos, a ’Salve’ – ami kb. annyit tesz ma: ’Üdv!’ – már az ókorban is egy létező üdvözlési formának számított. A Római Birodalom legszebb éveiben is az egyik legnépszerűbb köszönés volt, egészen eddig biztosan visszavezethetjük az eredetét. Akkoriban egy olyan üdvözlés volt, amely az üdvözölt félnek a köszöntésen kívül jó egészséget is kívánt. Hasonló értelemben akkortájt az ’Ave’ is ismert volt, a két köszöntés egymás mellett létezett.
A kifejezés maga a salvēre igéből jön, ami azt jelenti: jó egészségnek örvendeni. A ’Salve’-t az ókorban elköszönéshez is használták, és egyik, szintén elköszönő párja ebben az időszakban a ’Vale’ volt, ami kb. az ’Isten hozzád’ megfelelője, de érdekes módon ez utóbbi mára a köznyelvből kikopott, és talán csak az Ibériai-félszigeten (Spanyolországban és max. Portugáliában) használhatják.
Tehát a ’Salve’ az ókori Rómában köszönéskor és elköszönéskor is használható volt – csakúgy, mint ma a ’Ciao’.
Mára ez annyiban módosult, hogy a ’Salve’ csak a köszöntés egyik formája, búcsúnál nem használják. Ez a kifejezés hivatott betölteni azt az űrt, amit mi magunk is jól ismerünk saját tinédzser éveinkből. Számtalanszor fordult elő, hogy a ’Jó napot’ túl hivatalosnak tűnt, a ’Csókolom’-ot már cikinek találtuk, tegeződni illetlennek számított, mégis kellett egy olyan módszer, amivel ebben a közegben nem lőhettünk mellé. Nos, az olaszok ezt a ’Salve’ formulában találták meg, és a mai, fiatal, helyét kereső korosztály tagjai körében kimondottan nagy népszerűségnek örvend az elmúlt években. Nem túl hivatalos, de a kellő tiszteletet a felnőttek felé megadja, így áthidaló megoldásként tökéletesen funkcionál, szépen betölti a formális és bizalmas megszólítás között tátongó űrt.
A kifejezés természetesen felnőttek között is használatban van, így ha Olaszországba megyünk, és köszönéskor a ’Salve’ jut először eszünkbe, hát nyugodtan használjuk, mert semmilyen körülmények között sem tévedhetünk nagyot vele.