Keresztény ünnepet ül a világ vallásos fele ezekben a napokban. Pünkösd köszöntött ránk.

A katolikus vallás húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn ünnepli a Szentlélek kiáradását – egyfajta szeretet-ünnep ez. Az erről való megemlékezést a 2. századtól szokták datálni, ám egyidősnek mondják a kereszténység megjelenésével.

Bizonyos kultúrákban, sőt, az ókori Rómában ekkortájt tartottak virágünnepet – ún. floráliát. A Rómában elsőként megjelenő keresztények a rózsát a szeretet jelképének tartották, amely egyúttal a Szentlélek szimbóluma is volt. Ezért nem meglepő, hogy Rómában pünkösdkor a Pantheon kerek mennyezeti nyílása felől rózsaszirmokat szórnak alá, ami olyan, mint egy gyönyörű, piros virág-eső.

Sajnos, a pandémia miatt ez a szép ünnep egy-két évre kimaradt, azonban idén, 2022-ben pünkösdvasárnap, június 5-én ilyen gyönyörű látvány fogadta a Pantheonban összegyűlteket:

Forrás: FB – Passione Romana

Forrás: FB – Passione Romana

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. A jelei szélzúgás és tűz voltak, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: „Új szövetséget kötök veletek… akkor majd… új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek… Az én Lelkemet oltom belétek…” (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: „Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik. (Forrás: wikipédia.hu)