A híres milánói képtár egyetlen kultúrára éhes turista célpontjai közül sem hiányozhat Milánóban. Egy napot mindenképpen érdemes rászánni, hiszen számos korszakot és festőiskolát megidézhetünk a kirándulással.

Fedjük fel egy kicsit a képtár történetét, ami egy igen érdekes sztori, és aztán lessünk be egy-egy kép erejéig ebbe a csodálatos intézménybe!

Az illuminátusok Milánóban egy templom közelében kolostort működtettek a XIV. században. Kb. két évszázadig működött is a kolostor, mígnem az épp regnáló pápa az illuminátusok kongregációját megszüntette, és a kolostort, valamint a hozzá tartozó földterületet a jezsuitáknak adta azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ott iskolát és kollégiumot hozzanak létre (1571.)

A jezsuiták újraterveztették az épületet, így az egykori kolostor a mai épület alapjának csak egy kis részében fedezhető fel. A Szépművészeti Múzeumban néhány freskó, a Castello Sforzesco-ban pedig pár szobor őrzi a régi épület emlékeit.

Pinacoteca Brera – az udvar napjainkban

Amikor a területre megérkeztek a Habsburgok, Mária Terézia úgy döntött, éppen eljött az idő egy kulturális központ kiépítésére Milánóban. Így alapították meg a Szépművészeti Múzeumot (Accademia delle Belle Arti), a Braidense Könyvtárat (Biblioteca Braidense), az Obszervatóriumot (Osservatorio Astronomico) és a Lombard Tudományos és Irodalmi Intézetet (Istituzione Lombarda di Scienze e Lettere).

Az osztrák hatalomátvételt követően Napóleonnal megkezdődött a ‘francia évtized’. Ez azért lényeges ebben a kontextusban, mert Napóleon előszeretettel gyűjtögette össze (aka: fosztogatta végig) az itáliai kolostorokat és gyűjteményeket a (főként) vallási témájú művészeti alkotásokat célozva. Ezek jellemzően festmények voltak, amelyek helyileg a Pinacoteca falai közé kerültek. A képtár így lényegében egy gyönyörű áttekintést ad egész Itália, sőt félig-meddig Európa festészetéről, hiszen az uralkodó feltett szándéka volt, hogy egy olyan gyűjteményt hoz létre, ahol az általa uralt minden terület reprezentáltatja magát. Így elmondhatjuk, hogy ez a múzeum/képtár nem a szokásos módon – azaz adományozások, ajándékok révén – vált intézménnyé, mert kialakulásának tisztán politikai motivációja volt.

A képtár madártávlatból

Ha végigsétálunk a termeken (nem kevés van ám belőlük!) átfogó képet kapunk az olasz régiók festészetéről, az egyes festőiskolákról, azok képviselőiről és a különféle művészeti stílusokról is.

1859-ben a képtár udvarán felavatták Napóleon szobrát, hisz végső soron mégiscsak az ő nevéhez fűződik a képtár megalapítása.

 Az intézmény 1883-tól a Szépművészeti Múzeumtól teljesen különvált egységként működik. A Brera ma Olaszország legfontosabb és a világ egyik legjelentősebb és legelismertebb képtára. 38 termében vár minket Raffaello, Tiziano, Mantegna, Bellini, Hayez – sőt még a reneszánsz legnagyobb művészeinek követői, az általuk alapított festőiskolák tehetséges tagjai is számtalan csodálatos műalkotással.