Padlómozaikok a középkorból
Itália földjén járva gyakran botlunk (szó szerint) padlómozaikokba.
Persze, azt tudjuk, hogy az ókor bővelkedett az ilyen típusú dekorációkban, mégis gyanús lehet, hogy ezeket a helyenként ma is látható mozaikokat azért nem akkor tették oda.
Bizony, jól gyanítjuk ezt – a középkorban ugyanis Itáliában egyenesen divattá vált főként templomok, majd paloták nagy termeinek padlózatát apró kövekkel kirakni. Az őrület úgy 1200 körül ütötte fel a fejét, és úgy indult el, hogy római kori épületek maradványaiból származó kő-, de főként márványtöredékeket kezdtek figuratív vagy geometriai minták kirakásához felhasználni. Olyan volt ez, mint egy hatalmas középkori puzzle, amelynek színes kis darabjaiból végül egy-egy remekbe szabott padlókép alakulhatott ki.
Akkoriban biztosan nem a fenntarthatóság és a reciklálás volt a fő ok – viszont az eredmény mindentől függetlenül szédítő és gyönyörű lett.
A cosmati stílus (lo stile cosmatesco), ahogy írtuk, 1200 körül jelent meg először Itáliában. A nevét onnan kapta, hogy az egyik ilyen mesterekből álló csoport fontos képviselőjét Cosma-nak hívták. A kis, színes márványdarabkákat persze kiegészítették némi üveggel, itt-ott porfírral annak érdekében, hogy a végső kép tökéletes legyen. A művészeti ágnak (talán hívhatjuk így) bizánci eredete is lehet.
További érdekessége még a dolognak, hogy a minták, formák, figurák kialakítása sem volt véletlenszerű. Teológusok, történészek kutatják jelentésüket – az azonban bizonyosnak látszik, hogy a kis „kőszőnyegek” kirakása során a spiritualitásnak kiemelt szerep jutott. Az ábrázolások olyan sorrendben követték sokszor egymást, hogy az egy meditációs utat is kijelölt – minden bizonnyal az Istenhez közelítő lelkiállapot egy-egy állomását próbálta megjeleníteni, és a templomba lépő lelkét a teremtőhöz minél közelebb vinni.
Itália-szerte találkozhatunk ilyen épület-belsőkkel – némelyek agyondíszítettek, mások pedig szolidabb, visszafogottan elegáns megjelenést mutatnak. Ez zömmel tájegységektől (és minden bizonnyal a készítő mesterek stílusától is) függ.
Ugyan a fantasztikus puzzle Itáliában indult hódító útjára, nem állt meg a határoknál – pl a. Westminster apátság padlómozaikja is ennek az ötletnek a mentén készült évszázadokkal ezelőtt. (Én itt azért zárójelben megjegyezném, hogy láthatjuk: az itáliai kultúra hódításai nem a reneszánsszal kezdődtek!)
Ahol ilyen csodás mozaikot találunk – a teljesség igénye nélkül:
Chiesa degli Ottimati – Reggio Calabria
Cappella Sistina
Duomo di Civita Castellana
Santa Maria in Cosmedin – Roma
Cattedrale di Sessa Aurunca
Cappella Palatina – Palermo