Gondolták volna, hogy már hat éve múlatjuk együtt az időt?

Az utóbbi egy-két év terhelt napjaiban sokat gondolkodtunk azon, milyen életutat is járt be eddig a honlapunk. Alkotóként nemrégiben nagy lélegzetet vettünk – ezt az olvasó a szokásos rendszeresség csökkenésében érezhette, ám itt az új lendület ismét.

Főszerkesztőként még emlékszem azokra a rajzokra, amelyeken ötleteltem a honlap megjelenése kapcsán, amikor lassan-lassan megálmodtam a főbb csapásirányokat – amelyek aztán sokat formálódtak az idő múlásával.

Hat év telt el. Visszatekintve az első írásokra, még jól látható az útkeresés folyamata, amelynek során minden témába csak picit betekintve gyűltek az írások. Azután, ahogy egyre több témába mélyedtünk el másként, alaposabban, úgy formálódott egy-egy cikk hossza, s a témák „komolysága”, ha úgy tetszik.

Az alkotói szünetet megelőzően a látogatottságunk – amelynek célközönsége már csak a nyelvből adódóan is a magyarországi olvasótábor – a havi 2800 körüli értéknél állomásozott.

Hatalmas dolog, és ezt valóban így is gondoljuk, hogy a közönségünk lelkesedése a kezdetektől kísér minket. Örömmel tudatjuk hát mindenkivel (unalmas statisztikák helyett), hogy mostanság ugyanez a havi látogatottság számértékben a 3700-at lépi át időről időre, ami főszerkesztőként nagy büszkeséggel tölt el.

Szeretném tehát ezúton is megköszönni minden kedves olvasónak, aki akár a honlapon, akár a facebook-profilt követve rajta tartja a szemét a munkán, amit szívvel-lélekkel végzünk, hogy itt vannak, követnek minket.

Ez a fajta figyelem sok erőt és kitartást biztosít az íráshoz, így újfent megköszönve a megtisztelő figyelmet, továbbra is arra invitáljuk Önöket, hogy képzeletben utazzák végig velünk Olaszországot, hol a történelem, hol a művészettörténet, hol a zene vagy akár a gasztronómia szárnyain.

Mi itt leszünk. Hát Önök?