Szólásos-közmondásos rovatunk alkalmával az ígéret földjére utazunk.

Ugyanis a „terra promessa” jelentése szó szerint az ígéret földje. Mit is jelképez ez a hely? Nyilván a mindenféle forrásokban gazdag jólétet, boldogságot biztosítja megtalálójának.

A kifejezés – mint azt mind jól tudjuk – bibliai hátterű. A menekülő zsidóknak az egyiptomi fogság után az Úr azt ígéri, elvezeti őket az ígéret földjére, ahol nem lesznek többé rabszolgák; szabadság, boldogság és jólét lesz osztályrészük. A helyet Kánaánnak nevezi, ahol tejjel-mézzel folyó patakok, olíva- és cédruserdők, hatalmas szőlőterületek várják Izrael fiait.

Isten Palesztina területét jelölte ki a hányattatott sorsú népnek, akik ezen a helyen telepedtek le végül, ahol az űzettetéstől megmenekülve szabadságot és örömet találtak.

Spirituális értelemben az „ígéret földjét” használják még a mennyországra is – a hit szerint akik jók, vagy üldözöttek akár, bátran állhatnak bíráik elé haláluk után: a szolgák nem lesznek szolgák többé, mindannyian Isten gyermekeivé válnak. Ez utóbbi remény főként az afro-amerikai lakosság körében terjedt el egyébként – nyilván azokban az évszázadokban nyújtott kapaszkodót számukra, amikor a fehér lakosság teljes természetességgel kezelte őket alávetettként, másodrendűként.

Így összességében a nehéz helyzetben lévő akár személyek, akár népcsoportok abbéli vágyát fejezi ki, hogy szenvedéseiktől megszabadulva egy jobb helyre kerülhessenek.

Rovatunk ezzel a héttel lezárult – mintegy fél év után az ígéret földjével köszönünk el Önöktől.

Jövő héttől új rovat indul „Kis esti nyelvtan” címmel, amely néhány érdekes és gyakran használt olasz kifejezés használatát teszi egyértelművé – péntekenként így a hardcore nyelvtanulók is dörzsölhetik a tenyerüket.

Az exodus vélt útvonala – Forrás: lds.com