Modi di dire – fare la gatta morta
Mai szólásunk, kifejezésünk, melyet az olaszok gyakran használnak, egy igen furán hangzó mondat lesz.
De hogy jönnek ide a döglött macskák? Miért haltak meg? Vagy csak úgy tesznek? S mi az oka? Ki érti ezt?
„fare la gatta morta”
Na, ma megint egy olyan szólás van terítéken, aminek hallatán első körben jól felszalad a szemöldökünk. „Fare la gatta morta” szó szerinti jelentése: döglött macskát játszik. Hát, nem volt kérdés ugye, hogy az olaszok kapcsán a macskák előbb-utóbb előkerülnek, de még mielőtt valaki a nem élő macskákra rosszul asszociálna, fellebbentjük a fátylat erről a rejtélyről.
Amikor valaki döglött macskának tetteti magát, akkor az olasz nyelvben arra utalunk, hogy hozzá nem értőnek, közömbösnek, érdektelennek mutatja magát, annak érdekében, hogy a kivárással, távolmaradással valamilyen helyzeti előnyhöz jusson. Magyarul csúnyán azt mondjuk, hülyének tetteti magát – na, hát az olaszoknál ez egy döglött macska lett.
Viszont nem véletlenül – régi, kitalált történetekből táplálkozó háttere van a kifejezésnek, a magyarázat rá valóban a mesékből érkezik, pl. Ezópusz meséjéből; a görög mesemondó, Fedro „tollából”; vagy épp La Fontaine egyik alkotásából. Ezeknek a meséknek mindegyike azt dolgozza fel, hogy a macska lusta volt egereket hajszolni, ezért szépen lefeküdt, élettelenként nyúlt el a teste, amelyre egyes mesék szerint még liszt is került, hogy az egerek biztos megkörnyékezzék. És így, lustán heverve szépen megvárta, míg az egér lényegében a szájáig vándorol, hogy aztán egyetlen mozdulattal lecsaphasson rá – csak semmi felesleges megerőltetés.
Fentiekből kiindulva tehát a kifejezés annyit jelent, valaki elrejti, eltitkolja valós személyiségét, másnak mutatja magát, akár egyenesen bolondnak – mint az angolban.
S máris láthatjuk, hogy nem csak a magyarban, de az angol nyelvben is van hasonló szólás-mondás, sőt meglepő módon ez utóbbi kettő áll közelebb egymáshoz.