Modi di dire – caccia alle streghe
A boszorkányüldözés, ami a címben lévő kifejezés jelentése, nálunk sem ismeretlen.
Azt is mind jól tudjuk, hogy mikor használatos – minden olyan dologra használjuk, amely egy képzeletbeli, nem létező probléma, dolog hajszolására utal. Így a hozzá legközelebb álló fogalmak az előítéletesség, a gyanú, a babona, a tabu és különféle ideológiai fanatizmusok.
A fogalom gyökere vallási eredetű, a középkorba nyúlik vissza, amikor is előszeretettel vonták per alá és ítélték el azokat a nőket, akiket úgymond boszorkányságon (stregoneria – szép szó egyébként) kaptak. Elég volt, ha valakire ráaggatták a bélyeget, hamar az inkvizíció előtt találta magát. Úgy tartották, hogy a boszorkányok olyan (természetesen nőnemű) lények voltak, akik valamilyen formában a gonosz uralma alá kerültek, és annak indíttatására mindenféle olyan bűnt követtek el, amely az emberekkel vagy a keresztény vallással szembehelyezkedik.
Ha egy nőt boszorkánynak kiáltottak ki, nem sokat bajlódott senki a korrekt bizonyítással (már ha ilyen lehetséges, ugye), hanem egy villámgyors ítéletet követően masírozhattak szép egymásutánban a máglyára. Rosszabb esetben némi kínzásnak is alávetették őket, hogy maguktól ismerjék el, ők bizony az ördöggel cimborálnak. Később aztán elég volt, ha valaki gyógynövények segítségével betegségeket gyógyított, ugyancsak rosszul végezte.
Hogy miért éppen a nők voltak azok, akiket a boszorkányüldözés során szépen megritkítottak? Mert abban az időben a nőket értelmileg egyértelműen a férfiakhoz képest alsóbbrendűnek értékelték, ezért is szállhatta meg őket inkább a gonosz, hisz szegény buta párák elkerülni sem tudták, ugye…
No, de akkor hogyan lehet az, hogy egy férfinál jóval kevésbé intelligens lény képes legyen betegek és betegségek gyógyítására? Hát úgy, hogy a gyógyítást magát nem személy szerint a nő, hanem az őt megszálló démon cselekedte. S így egy csapásra megmagyarázták, hogy a nő buta is, és boszorkány is…
Manapság a köznyelvben a boszorkányüldözést inkább egy bizonyos személy ellen irányuló alaptalan rosszindulattal azonosítjuk. Az 1950-es évek Olaszországában azonban ennek egy politikai többletjelentése is volt, ugyanis a baloldali beállítottságú emberek elleni koholt pereket is hívták boszorkányüldözésnek akkortájt.
Nos, ma ezzel a három jelentést is hordozó kifejezéssel ismerkedtünk, s jövő héten valami új kerül majd terítékre.