Olyan sok szó esett már nálunk is a Mikulásról – de azért van még néhány tudnivaló!

Tavalyi cikkünkben, és San Nicolo védőszentről szóló írásunkból már elég sokminden kiderült, de ma egy picit továbbléphetünk.

Velencével az utóbbi időben sokat foglalatoskodok – ha nem is mindig itt, a honlap cikkeiben, hanem úgy általában – és ennek kapcsán is a látóterembe került a Babbo Natale.

A város vonatkozásában Szent Miklósról tudni azt is fontos, hogy mivel régóta a tengeri hajózás, a vízi utazás védőszentjeként tartják számon, a történelem során tengeri köztársasággá növekvő Velence is védőjeként tekintett rá. Már 1053-ban megépült tiszteletére egy templom, mégpedig a lagúna és a nyílt tenger találkozásánál lévő Lidón. A templomot persze aztán a századok során számtalanszor átépítették, de még ma is megvan (ha nem is eredeti állapotában tehát).

Az 1100-as években a keleti kereskedelmi útvonalak egyre forgalmasabbá váltak, Bari és Velence konkuráltak is egymással kereskedelmi tekintetben. Szent Miklós / San Nicolo védőszentje mindkét város számára fontos volt. Szent Miklós a mai Törökország területén lévő Myra városában született és élt, a keleti útvonalak bejárása pedig lehetővé tette az itáliai hajósok számára, hogy a védőszent szülőföldjére is ellátogassanak. Természetesen nem telt bele sok idő, míg a bari hajósok egy adag Szent Miklós ereklyével tértek vissza, amire válaszul a velenceiek felkutatták a patrónus megmaradt csontjait, amelyet ma is a városban őriznek. Hiába, a versenyszellem ezt is megkívánta.

Forrás: unsplash – Maria Julia Martinez

Szent Miklós ünnepét Velencében egyébként többször is megülik, hiszen a hajózás védőszentjeként fontos történelmi győzelmek és események kapcsolódnak az ő „közbenjárásához”. Ilyen pl. a Sensa ünnnepe májusban (amikor a város és a tenger „házasságra lép”; ez egy évente megrendezett hagyománya volt a városnak a tengeri köztársaság idején is, tehát hosszú századok óta tart); de Szent Miklósnak tartoznak hálával a lepantói csata győztesei is, ennek ünnepe pedig októberben van. A szent nevének napja, december 6-a pedig a harmadik fontos eseménye az évnek.

Velencében egyébként több templom is viseli Szent Miklós nevét, így nem csoda, hogy a városban járva többször találkozhatunk vele.

Képzeljék, még a velencei, ill. később már muránói üvegművesek is védőszentjükké választották – az nem tudni pontosan, miért éppen őt. De a középkori céhes iratokban, amelyek részlegesen itt-ott fennmaradtak, találkozni lehet ilyen jellegű utalásokkal.

Forrás: unsplash – Ilona Frey

A legenda szerint Szent Miklós egyházi pályája során megmentett három fiatal lányt a mélyszegénységből, akiket némi hozománnyal kiházasított, így a lányok elkerülték, hogy a prostitúció jelentse számukra a bevételi forrást. Az adomány, vagy ajándék lehet alapja annak az Európában elterjedt szokásnak, hogy Mikuláskor ajándékot adunk – persze, ma már ez jobbára a gyerekekre korlátozódik, de akkor is egy kedves szokás.

Ebben az ünnepi időszakban, a Babbo Natale képeit nézve és a kedves, gyerekkori emlékeink között kutatva kicsit már a karácsonyra is ráhangolódunk. Szép ez a hónap.

Forrás: unsplash – Lynda Hilton