Matera – a világ egyik legősibb városa
A pugliai utazások, főként a kisebb-nagyobb körutak rendszeresen átnyúlnak Basilicata régióba is – nem véletlenül.
Itt van ugyanis a világ egyik legérdekesebb városa, Matera, amely azon túl, hogy a világ egyik tényleg legrégebb óta folyamatosan lakott települése, számos 20. századi filmhez adott kiváló hátteret.
Materát tényleg több ezer éve lakják – nem is ez annyira meglepő, sokkal inkább ennek hogyanja. A város egy óriási mészkőszikla tetején áll, ahol ebben a könnyen faragható, jól megmunkálható kőzetbe évezredekkel ezelőtt az ember barlanglakásokat vájt magának. Ezek a lakások nélkülöztek – értelemszerűen – mindenfajta luxust, és a higiénés körülmények nem kevés kívánnivalót hagytak maguk után. Az emberek az állatokkal együtt laktak ezekben a barlanglakásokban, ahol egy helyiségben evett, aludt, végezte a dolgát mindenki; több generáció és a család állatai egyaránt. Nem meglepő, hogy a gyermekhalandóság az eget verte, és a járványok sem kímélték a terület lakóit.
Áram és vízvezeték még a 20. század közepén sem volt itt egyetlen barlangban sem, azonban az itt lakók a helyzethez régről hozzászokva ebből nagy ügyet nem csináltak. A lakások alatt, vagy több, egy udvarra nyíló lakás esetén középütt közös ciszternába gyűlt az esővíz, amit ivásra, főzésre, mosásra, mosakodásra lehetett használni. A rendkívül egészségtelen körülmények miatt Materát még a múlt század közepén is Olaszország szégyeneként aposztrofálták.
Miután az országon belül egyes területek számára külön fejlesztési források váltak hozzáférhetővé, ezt a sziklába vájt barlanglakásos részt az olasz állam rendbe szerette volna tenni. Elindult egy területfejlesztési folyamat, amelynek nyomán a barlanglakásokból kiköltöztették az embereket egy újonnan épített városrészbe, amíg a barlanglakások környékét szép lassan rendbehozták.
Ma már ebben a különleges hangulatot árasztó városban a barlanglakásos részre páran visszaköltöztek, miközben számos étterem, kávézó és panzió is nyílt, amelyek az idelátogató kíváncsi turistákat hivatottak kiszolgálni. Varázslatos a hangulata, különös tekintettel azokra a templomokra, amelyeket szintén a puha mészkőbe vájtak, ezáltal valóban megkapó atmoszférával rendelkeznek.
Matera konzerválta nekünk a sok-sok évszázaddal ezelőtti szokásokat, amelyeket néhány barlanglakás múzeumszerűen berendezve elénk is tár. Akik hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni, azok hipermodern berendezéssel ellátott panziókban pár napig élvezhetik ezt az életérzést: az olaszok ugyanis ördögi rafinériával ötvözik a századokkal ezelőtti tereket a mai berendezésekkel úgy, hogy mégsem érezzük nem odavalónak azokat. Az olasz design itt sem hazudtolja meg önmagát.
Akinek kedve támadt lélegzetelállító szurdokba letekintgetve sétálni a sárgás-szürkés város ódon utcáin, annak nem is ajánlhatnánk megfelelőbb úticélt, mint Matera. Olaszországnak ez is az egyik olyan része, amelyet legalább egyszer az életben látni kell!