Ahogy már megszokhatta mindenki, időről-időre előkerül a tarsolyunkból valami finom falat. Ma is ez történik.

Luca napján mi magyarok széket faragunk, meg búzát ültetünk – az olaszoknál is van azonban olyan hagyomány, ami ehhez a december 13-i naphoz kötődik.

A története az 1600-as és 1700-as évekig nyúlik vissza, előbbi Palermo, a második pedig Messina vagy Siracusa kapcsán bukkan fel a legendák lapjain. A lényeg mindkét esetben az volt, hogy az adott évet rettentő rossz időjárás jellemezte, így a gabona nem tudott beérni. A búza híján nem volt elég kenyér a városban, s az éhínség a városvezetést is arra ösztönözte, hogy törvényben szabályozza a fejenként vagy családonként vásárolható, illetve süthető kenyér mennyiségét. Mindezt pedig azért, mert a legszükségesebb búzamennyiséget is máshonnan kellett nagyon borsos áron megvásárolni. Ez a korlátozás persze a szenvedő nép körében óriási felháborodást váltott ki, s túl azon, hogy bosszúsak voltak az emberek, közben folyamatosan imádkoztak is az isteni közbenjárásért.

Luca napján, december 13-án is éppen ez történt, amikor is a mise végén a siracusai kikötőbe befutott egy hajó, fedélzetén egy jókora adag gabonával. Az emberek örömujjongásban törtek ki, és Szent Lucát éltették a segítségéért. Ugyanakkor annyira éhes volt már mindenki, hogy nem tudták kivárni, amíg a gabonát megőrlik – és ahogy volt, szemes formában, megfőzve fogyasztották el.

Ez a történet persze a gasztronómia berkeiben a következő évszázadokban egy szép ívet írt le, a főtt búzából pedig egy olyan ínycsiklandó édesség született, a sztorival a háta mögött, amelynek más népek a csodájára járnak, a turistáknak pedig a cannoli mellett kötelező kipróbálni az ennek az eseménynek köszönhetően létrejött cuccìa-t is.

Cuccia – Forrás: terradisiciliasrls.com

Persze, sokan vagyunk, akik nem tudunk csak úgy leugrani Szicíliába, azoknak viszont itt a recept, hogy otthon is élvezhessék a messzi sziget mediterrán ízvilágát.

Cuccìa

Hozzávalók: 1,5 kg ricotta, 0,5 kg búza, 0,45 kg cukor, 0,3 kg kandírozott gyümölcs, 0,15 kg olvasztott csoki, 1 csipet só, kis pisztácia és fahéj (ízlés szerint) fűszerként.

A búzát 3 napig áztatjuk, miközben a vizet időről-időre cseréljük rajta. A 3. nap után mintegy 3 órán át főzzük sós, szódabikarbónás vízben, amíg duzzadtak és puhák nem lesznek a gabonaszemek. Közben a ricottát kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a sót, a kandírozott gyümölcsöt és a csokit, ill. ízlés szerint a pisztáciát és fahéjat. Ezután már csak egy apró lépésben a lecsepegtetett gabonát kell hozzákeverni, és  kész is a finom, szicíliai édesség!

Jó étvágyat hozzá!

Aki könnyeben készíti el videó segítségével, annak pedig íme, itt egy ajánlat!