Nagyon különös évforduló van idén, Velencében ugyanis 600 éves lett a Lazzaretto Vecchio. Hogy mi is ez?

Nos, ha emlékeztek a Poveglia kapcsán megjelent írásaimra itt a honlapon vagy a Ciao, Itália! (Budapest, Scolar, 2022.) című könyvemben, akkor már kapisgáljátok, miről is lesz ma szó.

1423-ban, amikor a pestis megint elérte Velence városát, a Nagytanács úgy döntött, kijelölnek egy szigetet (ott a lagúnában mást nem is igen tehetettek volna) egy ispotály számára, ahová a városból a pestissel fertőzött betegek kerülnek majd. A kis szigetet (ez lett a Lazzaretto Vecchio), ami a Szent Márk öböllel nagyjából szemben helyezkedik el, a Názáreti Szűz Máriának dedikálták, így lett először a neve Santa Maria di Nazareth – ebből jött a Nazaretum elnevezés, majd később a szó a köznapi beszédben Lazzarettóvá alakult.

Forrás: lazzarettiveneziani.it

A sziget századokon át betöltötte a neki szánt szerepet, hiszen a pestis időről időre felütötte a fejét Európában – így Velencében is meg-megjelent. Az 1800-as évek közepén aztán, miután a pestis már nem jelentett akkora veszélyt, mint korábban, a szigeten lévő épületeket katonai raktárakká alakították át, így kapott új funkciót ez a hely. A raktár nagyjából 1965-ig működött, onnantól pedig a nagyjából 2,5 hektár alapterületű sziget az enyészeté lett.

A 2000-es évektől a város menteni tervezte Lazzarettót – méltatlanul veszett a feledés homályába a története. Ezért a város Archeológiai Múzeuma szárnyai alá vette a projektet, amelyet zömmel önkéntesek segítségével, hosszú évek alatt végeztek: kitakarították a szigetet, az épületeket megszabadították az évtizedek alatt lerakódott kosztól és a zavartalanul burjánzó növényzettől.

Forrás: lazzarettiveneziani.it

A helyszínen végzett régészeti kutatások nem meglepő módon több temetőt is feltártak, hiszen az annak idején ide szállított pestises betegek java része már sosem hagyta el a szigetet. Nagy szerencse, hogy mára a történelemnek ez a különleges része újra a fókuszunkba kerülhet. Az a terv, hogy hosszabb távon olyan múzeum létesülhessen itt, amely pontosan bemutatja a sziget elmúlt hat évszázadát, és folyamatosan látogatható legyen.

Idén, épp a Lazzaretto fennállásának 600. évében szerveznek is vezetett túrákat ide, amelyek célja, hogy szélesebb körben is megismertessék a történelem e szeletét a nagyobb nyilvánossággal. Épp nemsokára, a 2023. szeptember 23-24-i hétvégén lesznek újra ilyen áthajózós, idegenvezetéssel kiegészített szigetlátogatások, így aki épp akkor jár Velencében, ezt nyugodtan beleillesztheti a programjába. Itt lehet jelentkezni: Lazzaretto Vecchio – Aperture straordinarie 2023 Biglietti, Date multiple | Eventbrite

Lazzaretto Vecchio madártávlatból
Forrás: eventbrite.it

Talán észrevettétek, hogy a sziget a Lazzaretto nevet kapta, ám a címben Lazzaretto Vecchioként (régi Lazzaretto) hivatkozom. Ez azért van, mert a sziget ispotállyá alakítása után nagyjából 60 évvel egy másik kis szigetet is a pestis elkerülésének dedikáltak, ám ott nem kórház-szerű intézmény született, hanem ez lett Velence karantén-szigete. A pestises időszakban ugyanis a városba igyekvő hajók rakományát itt kirakták, átszellőztették, és a hajók személyzetét is itt állomásoztatták negyven napig, így garantálva, hogy kívülről a pestist ne hurcolják be a városba. Aki a karantén alatt nem betegedett meg, az beléphetett Velencébe. Nem semmi elővigyázatosság – különösen, hogy ekkor még mindig csak az 1400-as éveket írtuk!

Így lett tehát az új kis sziget a funkciója okán a Lazzaretto Novo nevet kapta, az előző, ispotályos sziget nevéhez pedig az egyszerűség és egyértelműség kedvéért odabiggyesztették a Vecchio kiegészítést.

Engem meg annyira magával ragadott a téma, hogy már egy újabb könyv újabb fejezete körvonalazódik a fejemben. Erről még biztos beszélgetünk itt, vagy mesélek egy szép könyv lapjain!

Balra: Lazzaretto Novo (napjainkban) Jobbra: Lazzaretto Vecchio (napjainkban) Forrás: lazzarettiveneziani.it