A csizma talpa felé utazva, Bari városától nem túl messze van Matera. Ez a pici város egy nagyon fura ünnepnek ad otthont minden évben, immár évszázadok óta.

A városban minden évben – több havi kemény munkával – készül egy óriási papírmasé kocsi, amelyen a Madonnát (mint a város védőszentjét) a utcákon körbehordozzák. Eddig ez semmi különlegességet nem takar, hisz itthon is több olyan (főként vallási) ünnep van, ahol a körmenet, a szent körbehordozása a központi esemény. (lásd: Vodica, Baja közelében)

Azonban a leírások szerint estefelé, amikor a kocsi már végigjárta az utcákat, s a Madonnát a templomban elhelyezték, megindul az őrület. A kocsit védő rendőrök tömegén átnyomulva sok fiatal (aztán a végén már mindenki, aki éri) apró darabokra kapja szét, tépi meg a papírmasé kocsit. Ebben a küzdelemben állítólag semmi játék nincs, ha kell, röpködnek a pofonok oda-vissza, így aki kevéssé agresszív, jobb ha a hátsó sorokból csápolja végig az eseményt.

Mint kiderült, a folyamatnak igenis komoly spirituális jelentősége van, túl azon, hogy egy csomóan így apró szuvenírt vihetnek haza magukkal a festa-ról.

A lényeg pedig: a fiatalok az újat, a frisset képviselik mindenben, a kocsi pedig a régi, elavult dolgokat. Így a kocsi széttépésével a fiatalok biztosítják a város számára, hogy a régi, nehéz dolgok kiűzetnek, és csupa új, friss, kellemes dolog vár az ott élőkre. Ennek – és mivel a fiatalok a termékenységet is képviselik – különösen így július kezdetén, az aratási időszakot megelőzően van nagyobb jelentősége.

Megtudhattuk tehát, mi is az egész napos ünneplés célja és lényege, nem utolsósorban pedig felhívjuk a figyelmet a napot lezáró hatalmas tüzijátékra, amelyhez foghatót a környéken biztosan nem lehet látni. Többek között azért sem, mert a városban található sassi-k fölé lövik ravasz módon. A tüzijáték olyan csodás fényekkel világítja meg éjjel a városnak ezt a nappal is különleges részét, hogy aki látja, biztosan felejthetetlen élményként könyveli majd el.

S hogy mik is azok a sassik? Hát, lássuk:

A sassik olyan kőbe vájt pici, lakásnak aligha nevezhető barlangszerű képződmények, amelyekben még a 20. században is rengeteg szegény, nincstelen ember élt. A múlt század közepéig a városrészben sem szennyvízelvezetés, sem áram nem volt, így a körülmények siralmasak voltak, s végül a hatóság úgy döntött, hogy ezeket a szerencsétlen helyzetben lévő embereket, akik itt éltek, modernebb körülmények közé költöztetik. A sassik sokáig álltak üresen, elhagyatottan, aztán később bevezették az áramot, lett szennyvízelvezetés és a ’80-as években elkezdődött a visszatelepülés, ma már teljesen vállalható körülmények közé.  A város egyébként egy ‘szokványos’ déli kisváros képét mutatja, amíg ezt a nem mindennapi részét meg nem ismerjük.

Szeretnénk ezen felül még egy apró érdekességet megosztani: talán nem sokan tudtak róla, hogy a 2004-ben Mel Gibson rendezésében készült The Passion of the Christ (Passió, 2004) című filmnek is van köze Matera-hoz. Az igaz, hogy a film nagyobb részét Rómában forgatták (Cinecittá), de a külső jelenetekhez (pl. a keresztrefeszítés) és vágóképekhez Matera-ig utazott a stáb.

Matera városa környékén több olasz film is forgott, hiszen ezzel a háttérrel tényleg ideális helyszínt tud biztosítani a legigényesebb alkotásokhoz is.

Aki bírja a rekkenő hőséget, a temperamentumos eseményeket és szereti a színes, harsány tüzijátékot, annak ajánljuk Matera-t és a Festa della Madonna Bruna-t minden év július 2-án. Kellemes kikapcsolódást!