Bár Dante politikai és katonai téren is aktív volt élete során, azért mi mégiscsak irodalmi hatását érezhetjük századokkal később.

Az idén 700 éve elhunyt költő munkáin végignézve számtalan irányzat, több vallás és a középkor különféle hatásait érhetjük tetten, ha odafigyelünk a részletekre. Persze, ma már kevesen olvasnak Dantét; aki kézbeveszi, az is inkább a kötelező olvasmányok között megbújó részleteket futja át. Azonban akit leköt az irodalom, és szívesen boncolgatja az egyes írásművekben elrejtőző pici részleteket, annak Dante egy igazi kincsesbánya.

Vegyük sorra egy kicsit, mi minden bukkan fel műveiben – hogy aztán következő alkalommal majd arról is átfogóbb képet rajzoljuk, hogy mik maguk azok a fontos munkák, amelyek az ő tollából kerültek ki és maradtak ránk okulásul.

Pár olyan részletet emelünk csak ki, amelyek nagyon érdekesek szerintünk – ahol pedig lehet, ajánlunk 1-2 könyvet is azoknak, akik búvárkodnának a témában.

Forrásként jócskán támaszkodtunk a wikipedia olasz nyelvű, Dantéval foglalkozó írásaira, így aki eredetiben olvasna róla, annak jó szívvel ajánljuk azt is.

Középkor és kereszténység

Dante kora nyilván önmagában óriási szerepet játszik műveiben, hiszen azok részleteiből egy sor fontos középkori jellemzőt fedezhetünk fel, amelyeket megvizsgálva még hozzáadott tartalmak bomlanak ki írásaiból. Egyértelműen látszik, hogy az antik görög és a latin írók művei a középkor alapvető műveltségének szerves részét képezték, így nem csoda, hogy közülük sokat Dante is jól ismert részletes tanulmányaiból. Gondoljunk csak Vergiliusra, akivel majd az Isteni színjáték két könyvében is együtt barangol a költő.

Megjelennek utalások a középkori ikonográfiára is – műveiben démonok, kereszteletlen elhunytak is fel-felbukkannak, akik persze a kereszténységhez való viszonyt is árnyalják egy kicsit. Mi több, még a középkorban jellemző városkép is elénk tárul: erődökről, hidakról, gátakról és városfalakról esik szó – amelyeket a jó képzelőerővel rendelkező olvasó szinte tényleg maga előtt látja Dantét olvasva.

Iszlám

Írásaiból az is kiderül, hogy Dante számára az iszlám vallás sem volt ismeretlen. Egyik művében megemlíti az iszlámban ismeretes meggyőződést, miszerint az elhunyt lelke, vagyis az élet szelleme (spirito della vita) a szív üregéből távozva hagyja el a testet.  A mi leírásunk persze azért nem elég plasztikus ehhez, ugyanakkor van egy spanyol történész, aki egy egész könyvet írt arról, milyen elemek hordoznak magukban az iszlámra való utalást pl. az Isteni színjátékban. Ez pedig: Asín Palacios: L’escatologia islamica nella Divina Commedia, azaz Az iszlám eszkatológia az Isteni színjátékban.

Filozófia

Persze a filozófiai tanulmányok, amelyekbe Dante Beatrice halála után menekült, szintén nyomot hagytak az irodalmi munkáin. Cicero, Aquinói Szent Tamás gondolatai, de a ferences és a dominikánus rend elvei is felfedezhetők műveiben. Ide sorolhatjuk még Arisztotelészt is, aki azonban nem csak a filozófia, hanem a fizika és az asztronómia területén is hatást gyakorolt a költőre.

Ezotéria, numerológia

Ugyancsak hosszasan lehetne taglalni azt, milyen ezoterikus utalások találhatók Dante munkáiban, ám erről sokkal hozzáértőbbek szerkesztettek tanulmányokat. Itt van mindjárt Guenon könyve, L’esoterismo di Dante (Dante ezoterizmusa), vagy olvasgathatjuk további magvas gondolatokért Luigi Valli Il linguaggio segreto di Dante e dei Fedeli d’Amore (Dante és a Fedeli d’Amore titkos nyelvezete).

Dante ezoterizmusához még a numerológia iránti szenvedélye is jócskán hozzátett. Ennek ékes nyomát is egyértelműen az Isteni színjátékból láthatjuk – 1 bevezetőből és 3×33 énekből áll, az énekek 3 soros egységekből épülnek fel, s még rímelésük is különleges – de erről később még esik szó.

Eretnekség

Maria Soresina kortárs olasz irodalomtudós foglalkozott bővebben azzal, hogyan jelenik meg Dante műveiben az eretnekség. Ezt a katarizmushoz kapcsolta, ami egy olyan középkori eretnek mozgalom volt, amely hatást gyakorolt Európa igen nagy részére, s ebből a szemszögből kiindulva írt a dantei eretnekségről.

Ha nem is teljesen konkrét példákon végigfutva, de azért mégis meg tudtuk mutatni fő vázát illetően azt, milyen sokféle hatás nyomait fedezhetjük fel Dante írásain.

Hátha azok, akik idén, cikkeink nyomán akár kedvet kapnak a költővel való ismerkedéshez, még egy lépéssel közelebb kerülnek a döntéshez. Erre mindenképp bátorítanánk mindenkit – még úgy is, hogy Dante nem a ma divatos fősodorhoz tartozik. Egy kis műveltség, és szélesebb világlátás mindenkinek jól jöhet.