Ez alkalommal egyetlen szó lesz a látóterünkben, amit szintén többféleképpen használhatunk.

Mai kalandunk a „proprio” szó körül forog, amelyet melléknévi és határozószói szerepében egyaránt megismerünk.

Melléknévként azt jelenti: saját.

Így tehát a birtokos névmást akár ki is válthatja a mondatban, amennyiben a birtokos névmás az alanyra vonatkozik. Nézzük példamondat segítségével, mire is gondolunk ezzel:

Gianni guida la propria auto.  – Gianni a saját autójával jár.

Laura é gelosa del proprio fidanzato. – Laura féltékeny a saját barátjára.

Láthatjuk, hogy a két mondatban eltér az alakja a szónak – mivel melléknévi értelemben használjuk, ugyanúgy vonatkozik benne a nem- és számbeli egyeztetés, mint bármely más melléknév esetén.

Néha azért is jó használni, mert egyes esetekben a mondat jelentését árnyalni, pontosítani tudja. Lássunk példát erre is:

Paolo dá a Giulio il suo libro. – Paolo odaadja Giulio-nak  a könyvét.

De akkor most ez a könyv kié? Paolo-é vagy Giulio-é? Még a magyarban sem teljesen egyértelmű így, annak ellenére, hogy nyelvtanilag helyes a mondat.

Ám a „proprio” beillesztésével egy csapásra egyértelmű lesz a helyzet, nézzük, hogyan:

Paolo dá a Giulio il proprio libro.  – Paolo odaadja Giulio-nak a saját könyvét.

így már mindjárt kiderül, hogy a könyv valójában Paolo-é – hisz tudjuk, hogy a mondatban a „proprio” az alanyra vonatkozik.

Melléknévként azonban még egy esetben ott állhat a mondatban – a „saját” jelentéssel, de általános mondat esetén. Itt ugyan nem egy konkrét alanyhoz kapcsolódóan szerepel, hanem vagy általános alanyra vonatkozik, vagy nem egy konkrét személyre. Alább láthatók erre is a példamondatok:

É importante ascoltare il proprio istinto.  – Fontos, hogy az ösztöneinkre hallgassunk.

É necessario capire i propri sentimenti. –  Értenünk kell a saját érzéseinket.

Tutti hanno la propria opininone. – Mindenkinek megvan a saját véleménye.

Ognuno deve fare il proprio dovere. – Mindenkinek tennie kell a saját kötelességét.

Forrás: thelocal.it

A másik szerepe a mondatban határozószóként fordulhat elő – az „igazán” vagy az „egyáltalán” jelentésekben.

Ezt is néhány mondat segítségével tudjuk megvilágítani:

Questo film é proprio bello! – Ez a film igazán jó!

Oggi mi sento proprio male. – Ma igazán rosszul érzem magam.

Non ho proprio voglia di andare. – Egyáltalán nincs kedvem elmenni.

Sei proprio tu? – Tényleg te vagy az?

Harmadik használati módja annak kifejezésére szolgál, amikor valaki szabadúszóként, vagy vállalkozóként, de semmiképp sem alkalmazottként dolgozik.

S hogy ezt hogyan használjuk? Nézzük:

Gino lavora in proprio. – Gino vállalkozó.

Gianni si é messo in proprio. – Gianni saját vállalkozást indított.

É un lavoratore in proprio. – Szabadúszó.

Mettersi in proprio. – Szabadúszóvá válni.

Ma ismét sokat tanultunk arról, hogy ezzel az egy szóval mennyi mindent kifejezhetünk az olasz nyelvben.

Egy kis videómagyarázattal támasztjuk alá a fentieket, a sgrammaticando sorozatból, amelyet már általunk is ismerhetnek, hisz többször is segítségül hívtuk a kimerítő körülírásokat, melyeket a csatornán találhatunk.