Szent János a meglehetősen népszerű szentek közé tartozik, nem csoda hát, ha számos olasz város választotta patrónusául.

Firenzéről tudjuk, hogy igen régi város, a római seregek vonulásának útjába esik, és a két keresztút, ami mellett létesült, most a város két legjelentősebb utcája, tehát a hagyománytisztelet náluk nem vicc! A város védőszentje eredetileg Mars isten volt, ám a VI-VII. század környékén, a longobárd uralom alatt a város lassan-lassan áttért a keresztény hitre, így Marsnak mennie kellett. Habár a szobra a Ponte Vecchio hídfőjén a XIV. századig megmaradt – amíg egy súlyos árvíz el nem vitte – a város patrónusa Szent János lett.

Aki már járt Firenzében, jól tudja, hogy a katedrális szomszédságában található a szentnek dedikált keresztelőkápolna, amelyet egyébként – érthető módon – a Mars isten tiszteletére épített templom romjain hoztak létre.

Battistero San Giovanni – Firenze

Szent János ünnepét a városban június 24-én ülik, ami változatos programokat jelent. Az egész napos ‘festa’ a legkülönbözőbb eseményeknek ad helyet. Nyilván délelőtt a katedrálisban gyönyörű misét lehet meghallgatni, majd délutántól kezdődik az őrület, ami udvari jelmezes felvonulást, szabadtéri játékokat, sőt, régi, klasszikus firenzei focit is magába foglal. Ez utóbbi nem az általunk ismert bőrrúgás, hanem a mai foci, birkózás és rugby egy igen bizarr keveréke, különös tekintettel arra, hogy általában középkori, vagy reneszánsz jelmezben űzik. Az estét a kihagyhatatlan tüzijáték zárja, amelyet nemes egyszerűséggel csak Szent János tüzének hívnak a firenzei polgárok. Ezt egyébként rendszerint egy esti piknik előzi meg az Arno partján.

Calcio storico

Tűzijáték a Ponte Vecchio felett

A keresztelőkápolna (Battistero di San Giovanni) a város főterén áll. Keletkezési körülményei elég zavarosak, mert bár 1059-ben szentelték fel, már majd’ 200 évvel korábbi források is említik Szent János templomát, amelynek így a korai időkből a keresztelőkápolnai funkciója nem bizonyított (valószínűleg erre a célra 1128 körül kezdték használni). Egyes források a VI-VII. századra teszik a kápolna építésének idejét, bizonyos kutatások pedig az épület alatt az I. századból való, római időket idéző mozaikokat is találtak. A nyolcszögletű épület padlója márványból készült, és szintén számos mozaikot találhatunk itt is. Kapuit a biblia egyes történeteit megelevenítő műalkotásokkal díszítették az évszázadok során – sok nagy művész hagyta itt a keze nyomát.

Érdemes hát Firenzében nem csak a katedrálist meglátogatni, ha már a főtéren járunk, hiszen a kápolna is sok műkincset és gyönyörű belteret rejt. Aki egy tartalmas kirándulásra vágyik, az egy-két hét alatt teljesen szétütheti magát a kulturális élményekkel – a Szépművészeti Múzeumról még nem is esett szó (Galleria dell’Accademia). Ha valahol, hát ott számolatlanul nézegethetjük csak a ‘Madonna gyermekkel’ témában készült képeket, fatáblákat, szobrokat – termek hosszú során át. És persze, ne felejtsük el, hogy ott van a Dávid szobor eredetije is, így hát látnivalókból nincs hiány.

A keresztelőkápolna a XIX-XX. század fordulóján

Reméljük, hogy ezzel a néhány látnivalóval már megalapoztuk az utazni vágyók kedvét. Saját tapasztalat azonban, hogy meglepően kevés volt még néhány évvel ezelőtt is a részletes, nem olasz (pl. angol, német) nyelvű leírás a múzeumok szinte bármelyikében. Egy stabil olasz nyelvtudással gyerekjáték elnavigálni a műkincsek között, azonban anélkül lehet az az ember érzése, hogy sok infóról lemarad – erre azért érdemes lélekben készülni, bár remélhetőleg az elmúlt időszakban javult a helyzet. Akinek esetleg friss információi vannak a témában, nyugodtan írhat nekünk az olaszorszagrol kukac gmail pont com címre, várjuk!

A keresztelőkápolna kapujának egy megkapó részlete

A folytatásban gasztronómiai utazást teszünk, amire szintén nagyon várjuk Önöket!