Mivel nyakunkon az ünnepek, nézzük meg, hogyan is zajlik egy karácsony Itáliában.

Természetesen minden régió, minden tartomány őriz saját hagyományokat a témát illetően, azonban vannak hasonló momentumok, amelyek akár itthonról is ismerősek lehetnek. 

Nézzünk át néhány tényt, amelyek tipikus jellemzői az olasz ünnepnek:

1. Az Adventi vásárok, melyekről korábban már hírt adtunk, sok olasz város főterét díszítik a karácsony előtti hetekben. Ez manapság nálunk is megvan, szinte minden nagyobb városban van legalább egy hangulatos vásár. Akinek van kedve, lapozza végig korábbi bejegyzésünket a témában.

2. Az olaszok nem készítenek/vásárolnak adventi koszorút, feléjük ez nem járja. Helyette azonban hosszú időn keresztül jászol készül (Presepe). A jászol díszítettsége mindenkinek a kézügyességétől és fantáziájától függ, a lényeg, hogy karácsonyig elkészüljön. Nyilván sokan nem készítik, hanem beszerzik az ünnep előtt a jászolt, ki nagyobbat, ki kisebbet, nem véletlen tehát, hogy erre is szabályos kézműves iparág épült. A hagyomány egészen az 1200-as évekig nyúlik vissza, tehát igazán nem egy mai szokás – szép dolog ilyen régi tradíciókat őrizni.

3. A karácsonyfa – már ahol van, mert Velence környékén még most sem igazán divatos – mindig műfenyő. Egyszerűbb, és környezettudatosabb. Igaz, hogy nincs tőle fenyőillat a lakásban, de tűlevél sem a szőnyegen, szóval megfontolandó. Nálunk is érdemes egyébként beruházni egy jó minőségűre, két, de max, három év alatt megtérül az ára, és utána még 10 évig van fenyőnk.

4. Az olaszok nagy része vallásos, vagy hívőnek tartja magát, ha nem is gyakorolja ezt minden külsőséget tekintve. Gyakran azonban családi program a templom vagy a pápai mise a tévében, így bátran kijelenthetjük, hogy az ünnep nem csak egy munkaszüneti napot jelent a számukra, a szakrális jellege nagyon is fontos.

5. Babbo Natale – azaz a Télapó. Olaszországban december 6-án semmi érdekes nem történik, úgy látszik, hogy a Télapó ebben az időszakban inkább Európa más részein tevékenykedik. Délre később, karácsonykor érkezik meg, ugyanis az olasz gyerekeknek nem a Jézuska, hanem a Babbo Natale hozza az ajándékot. (Úgy tudjuk, az olaszok meglehetősen el is hűlnek a hír hallatán, hogy az ajándékok cipelését és a Kisjézust összemossuk.) A Babbo Natale (állítólagos) felesége pedig a Befana, a jó boszorkány, aki Vízkeresztkor, január 6-án köszönt be az itáliai családokhoz, és hoz egy zsák ajándékot újfent.

6. Karácsonyi kalács – a panettone. Olaszországban rendkívül népszerű, kuglófszerű mazsolás-gyümölcsös édesség, melyet általában az üzletekben szereznek be a háziasszonyok időszűkére hivatkozva, azonban otthon is elkészíthető. Akit beiglit már sütött életében, annak nem jelent leküzdhetetlen akadályt az elkészítése, viszont új ízt és színt vihet az ünnepi asztalra. Érdemes kipróbálni.

Persze, vannak olyan részei Olaszországnak, ahol azért nem a panettone az első számú karácsonyi süti, de erről majd részletesebben is beszámolunk az egyes régiók tervezett, részletesebb bemutatása során.

Következő bejegyzésünket pedig a panettone-nak fogjuk szentelni, lehet készíteni a kötényeket, jön a sztori és a recept is.

Egy igazi, nápolyi jászol