Mindenhol vannak apró olasz nyomok, bármerre járjunk is – ezalól Esztergom sem kivétel.

Akik már olvasták a bazilikáról, vagy akár a várról szóló cikkeinket, jól tudják, hogy ebben a városban bizony ott a mediterrán lenyomat – és bárki számára könnyen elérhető!

Túl azon, hogy a város mindentől függetlenül, önmagában is nagyon szép, az itáliai emlékek nyomába eredve számtalan érdekes dolgot fedezhetünk fel. Az egyik ilyen utam a Keresztény Múzeumba vezetett, amely egy fantasztikus képtár. Egészen a középkortól konkrétan napjainkig – vallási témákban természetesen – számtalan festményt csodálhatunk meg.

A sokféle nációból származó művészek között igen sok itáliaira is rábukkanhatunk, főként a reneszánsz szekcióban. Vannak itt művészek Filippo és Filippino Lippi vagy Sandro Botticelli követői közül, akik mind igazán szép műveket hagytak ránk.

Esztergom, Keresztény Múzeum – Forrás: hungarianspa.info

Követők alatt azokat a művészeket értjük, akik az egyes korszakokban nem voltak olyan kirobbanóan nagy tehetségek, mint a maguknak nevet szerző „kollégáik”, ám szorgos iparosként szerényebb képességekkel szintén jól festettek. Ezek a követők nem alkottak saját stílust – nem tudtak, vagy nem törekedtek rá – ám a festészetből próbáltak megélhetést teremteni maguknak. Az út, amelyet ehhez választottak, az pedig egy hozzájuk stílusban közel álló „sztár” volt, akinek munkáit saját képeikhez alapul vették, akinek ecsetkezelését, stílusjegyeit próbálták lemásolni. Sok művészeti korszakban dolgoztak olyan festők tehát, akik nem akkora betűkkel írták be magukat a művészettörténetbe, mint Botticelli, Michelangelo, Raffaello vagy Leonardo, de azért sok szemet gyönyörködtető alkotást hagytak ránk.

Ami még feltűnt nekem, az egy (igaz ugyan, hogy francia festő műve) kép, amellyel szeretnék visszautalni a „Mellrák a reneszánszban” című cikkemre. A reneszánsz idején már Raffaello és más művészek képein is látható volt a szörnyű betegség nyilvánvaló jele, s itt a Keresztény Múzeumban is van egy ilyen festmény.

Nicolas Régnier – Vanitas Forrás: wga.hu

A kép az 1600-as évekből származik, és Nicolas Règnier nevét kapcsolják hozzá, bár a The Lancet című folyóirat szerint Johann Liss is lehet a festő, ugyanebből a korszakból. A képen, mely a „Vanitas” címet viseli, egy fiatal lány látható, bal melle szabadon van, és a rák nyomait viseli. A cikk nagyon rövid elemzése szerint a riadt lány előtt az asztalon talán egy orvosi dokumentum van, amelyből az ijesztő diagnózis kiderülhetett – a háttérben pedig Kronosz, az idő görög istene a közelgő véget szimbolizálhatja. Szomorú történet és sok apró infó egyetlen festményen.

Látják, mennyi minden kiderülhet és milyen sok dolog látható/látogatható egy röpke magyarországi utazásból is Olaszországról, a kultúráról? Érdemes mindig nyitott szemmel járni, mert ahogy mondtam is, bárhol lehet egy-két morzsa, ami idevarázsolja Itáliát!