Toscana

Matera

Uffizi

Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Humanizmus – építészet a XV. században

Továbblépünk XV. századi utazásunkban ma is, és rápillantunk röviden arra, hogyan is alakult ez a művészeti ág az adott időszakban.

Többször említettük már, hogy a humanizmus és a reneszánsz nem választható el élesen egymástól, ezt most is szeretnénk hangsúlyozni. Azonban az is fontos és megemlítendő tény, hogy a humanizmus a középkorból vezet át a reneszánsz felé, így segítségével láthatjuk azokat a lépcsőket, amelyek a hatalmas művészeti robbanáshoz vezettek.

Először is egyre inkább előtérbe került az ember és a természet kapcsolata. Az emberi életet a művészet középpontjába emelték – sőt, külön helyet találtak neki az isteni lét és az alantasabb életformák között, jól definiált helyen.

Ami a egyéb változásokat illeti, nyomokban még fellelhetőek voltak a pogány kultúrák egyes hagyományai, ugyanakkor az antik értékek felé való visszatekintés is fontossá vált – mindez némi szembehelyezkedést jelentett az egyébként már igen diffúz keresztény kultúrával. Ebből is azt láthatjuk, hogy nyüzsgő, történésekkel teli és fontos időszaka volt ez a történelemnek, ami majd a reneszánszban csúcsosodik ki teljesen.

Ne feledjük azt sem, hogy az építészet miért tudott olyan ütemben fejlődni, ahogyan azt korábban nem igazán tapasztalhattuk. Egyszerű a magyarázat: az itáliai félsziget népei ebben az időszakban már a nagyobb városok köré próbáltak tömörülni, a városokat pedig ekkorra jellemzően nagyobb dinasztiák tartották az irányításuk alatt. Előbb-utóbb szinte mindegyiknek eszébe jutott, hogy mi más fejezheti ki jobban a hatalmat, a család nagyságát, presztízsét és fontosságát, mint egy jól eltalált villa, kastély vagy rezidencia. Meg is indultak az építkezések, s ekkoriban számos fontos épület született meg – egyikük-másikuk befejezése azonban még váratott magára.

Mint tudjuk, mind politikai, mind banki-pénzügyi, mind kereskedelmi vonalon Firenze számított a kor egyik legmeghatározóbb városának. Nem csoda, hogy e köré a város köré összpontosul mindenki figyelme, aki erre a korra visszatekint. A múlt héten említett Leon Battista Alberti is itt tevékenykedett, a Rucellai palotáról, melynek tervezője volt, már szőrmentén megemlékeztünk.

Palazzo Rucellai - Leon Battista Alberti tervei alapján - 1446-51

Palazzo Rucellai – Leon Battista Alberti tervei alapján – 1446-51

A másik fontos építkezése a kornak szintén Firenzéhez kapcsolható – ez pedig a dóm. Majd’ mindenki tudja, hogy a firenzei dóm építése nem kevés időt vett igénybe, és a kupola igen nagy feladatot jelentett az építészek számára. Nem is tudták véghezvinni a kivitelezést, amíg meg nem érkezett Filippo Brunelleschi, akiről később még részletesen, filmajánlóval is lesz szó.

Firenzei dóm - már a kupolával

Firenzei dóm – már a kupolával

A firenzei dóm mellett álló keresztelőkápolna bronz kapuja is az 1400-as évekből származik, ékes példája a XV. századi építészetnek ez is.

A firenzei keresztelőkápolna bronz kapuja

A firenzei keresztelőkápolna bronz kapuja

Ki kell emelnünk azt is, hogy az építészet változásai a városiasodás miatt is fontosak, hiszen egyre inkább változtak az építészet szempontjai. Egy-egy város esetében ugyanis még mindig a templom volt a város központja, azonban megjelentek a terek, amelyek az  – akár különböző szociális rétegekből származó – emberek számára találkozóhelyet jelentettek, és a tereket körülvevő épületek is egyre egységesebb képet mutattak. Urbinóból származik egy nagyon érdekes kép egy ismeretlen festő ecsetje alól, amely az ‘Ideális város’ (Città ideale) címet viseli, keletkezését 1480-1490 közé teszik.

La cittá ideale - 1480-90 - Galleria Nazionale delle Marche, Urbino

La cittá ideale – 1480-90 – Galleria Nazionale delle Marche, Urbino

A fent leírtak egészen pontosan láthatók a képen, hozzátéve, hogy a templom kör alapú (ami mindig a tökéletességet szimbolizálja), a környező épületek pedig szabályosságot és egymáshoz való hasonlóságot mutatnak, ami a harmónia megteremtéséhez kell. Az ismétlődő elemek az épületeken (boltívek, árkádok, egyforma ablakok) szintén a harmóniához kötődnek, ami majd később a reneszánsz idején (az 1500-as években) is nagyon fontos szempont és visszatérő elem lesz.

A század során tehát számos remekmű született – és nem csak festészeti, de ahogy láthatjuk, építészeti vonalon is.

Maradjanak velünk, a témát még mindenképpen folytatjuk – kitartó olvasóinknak ígérjük, könnyedebb cikkekkel is jelentkezünk hamarosan!