Az elmúlt hónapokban – újfent – sok izgalmas recept, illetve útileírás volt olvasható magyar (gasztro)bloggerek  tapasztalatai alapján. 

Ezekből szeretnénk most egyet-kettőt kiemelni, hiszen úgy véljük, igazán csak az lehet autentikus leírás, amely személyes élményekből táplálkozik.

A vilagevo.blog.hu oldalon nem az első (és őszintén reméljük, hogy nem is az utolsó) bejegyzések között  egy – talán méltatlanul – keveset emlegetett terület, Emilia-Romagna és annak székhelye, Bologna kerül terítékre egy érdekes, képekkel megtűzdelt bejegyzés erejéig. A fagyi és a kávé, melyek az olasz gasztronómia kapcsán eszünkbe ötlő első 5 találatban biztosan benne vannak, kiemelt szerepet kapnak itt, s a képek láttán az ember legszívesebben azonnal indulna is, hogy letesztelje, valóban olyan finomak-e, mint ahogyan azt ránézésre elképzeljük. (A választ azért legbelül minden Olaszországot és olasz gasztronómiát kedvelő olvasó pontosan tudja.)

Ugyanezen blog másik bejegyzése is megmozgatta a fantáziánkat, amelyben egy, az Amalfi-parton fekvő cukrászda bemutatására bukkanhatunk. Salvatore de Riso birodalmát a blogger sok-sok fotóval illusztrálja, melyek szintén komoly kedvet ébreszthetnek a látogatásra, ha már úgyis Amalfi környékén jár az ember. A bejegyzés megtekintéséhez jó szórakozást kívánunk!

Salvatore de Riso, a Minori-ból származó chef Olaszország-szerte ismert alakja a gasztronómiának. Mint a Rai Uno egyik népszerű délelőtti műsorának, a „Prova del Cuoco”-nak rendszeres vendége, talán sokunknak ismerős is lehet.

Egy angol nyelvű, hozzánk hasonlóan olaszimádó honlap/blog is foglalkozik vele, a róla készült cikkből egy-két alapinformációval mindenképpen gazdagabbak lehetünk. Ha van kedvünk olasz nyelven is böngészni, akkor ajánljuk még a chef saját hivatalos oldalát, mely színeivel már első pillantásra is napsütést és vidámságot közvetít.

S egy másik – szintén angol nyelvű – honlap, az előbbihez hasonlóan nagy elismeréssel beszél Sal de Riso-ról, kiemelve többek között, hogy az évek óta tartó széles körű ismertsége ellenére is megmaradt szimpatikus és szerény „művésznek”, ami igazán csak a határozott jellemű emberekről mondható el általában. Íme a cikk, ha valaki még mindig info-éhes és szívesen bolyong amúgy kimondottan ízléses, gasztronómiai témákat boncolgató weboldalakon.