Mára egy újabb olasz készítésű filmet kerestünk, amit csak ajánlani tudunk egy vidám délutánra.

A Nessuno mi puó giudicare címet viselő mozi épp másfél órás, témáját tekintve nem kell nagy komolyságra számítani, ám nyilván azért vannak apró tanulságai, mint minden, nagyon emberi történetnek.

Alice, a főhős balesetben elveszti a férjét, akivel addig fényűző módon éltek, ám hamar kiderül, hogy hatalmas adósságot kapott hagyatékul, így mindenét elveszíti. Kisfiával együtt Róma egyik kétes hírű negyedében tudja meghúzni magát, ahol a helyi, szegényebb rétegből származó emberek között kell megtalálnia a helyét.

Mivel sürgősen pénzre van szüksége, escort-nak áll – és már az odavezető út sem túl rózsás. A számtalan helyzetkomikummal tűzdelt, néha inkább kínos, mint vicces jelenet mutat rá arra, hogy hogyan képes valaki egy teljesen megváltozott élethelyzethez alkalmazkodni, még ha időnként a saját elveivel szembe is kell mennie.

A főszereplők – Forrás: tempostretto.it

Természtesen a film vége felé Alice-re rátalál a szerelem, és kisebb döccenők után meglesz a happy end is, a film mégsem hajaz semmiben az amerikai szuperprodukciókra – ez egy teljesen receptszerűen, ízig-vérig európia, sőt olasz sztori. Vonalvezetése egyes részein még a magyar filmek sajátosságaira is emlékeztethet minket – kivéve, hogy a nálunk megszokott, inkább önsajnálattal átitatott részek helyett inkább a kínos helyzetek kapnak több teret, de a film a tragikomédia jegyeit is hordozza.

Egy délutáni kikapcsolódáshoz ez a mókás olasz alkotás tökéletesen megfelel, a főszerepekben pedig Paola Cortellesi és Raoul Bova jól ismert arca és karaktere ígér kellemes perceket. A film 2011-ben készült Massimiliano Bruno rendezésében, nem keverendő össze az azonos című 1966-os filmmel, aminek azért egész más a sztorija.

S hogy miről is van szó: nos, pillantsanak bele a hivatalos trailer-be ízelítőül: