Egy nápolyi utazás programját igazán pikánssá teheti az Archeológiai Múzeum meglátogatása. Nem viccelek, tényleg!

Egy olyan szekciója is van ugyanis az intézménynek, amely egy sor erotikus témájú szobrot és képet vonultat fel – amelyek nyilván mind Pompeiből származnak, és így már nincs is min csodálkoznunk.

Ahhoz azonban, hogy ez a gyűjtemény ilyen könnyedén, egy múzeumjeggyel látható legyen, mint manapság, ahhoz iszonyat hosszú út vezetett. S bár az ókorban a huncut rómaiak nem vetették meg az orgiákat, a későbbi századok annál prűdebbül álltak a témához. Ennek megfelelően a többezer éves kiállítási anyag csak 2000 óta tekinthető meg a maga nyers és természetes valójában.

Gabinetto Segreto – egy erotikus kép igen-igen régről
Forrás: Ulisse – Il piacere della scoperta (FB)

A „Gabinetto Segreto”, vagy titkos szoba nevét a nápolyi Bourbon korszakban kapta, amikor Pompei és Herculaneum ásatásai során nem kevés pornográf témájú tárgy, szobor, falfestmény került elő. Azidőtájt (18-19. század fordulója) csak olyanok vethettek rá pillantást, akik stabil morállal rendelkező, érett korú látogatóknak számítottak, s ők is csak a titkos szobába belépve nézhették meg. Az 1848-as forradalmi időszakban aztán a gyűjteményt politikailag is veszélyesnek minősítették, ám a múzeum akkor igazgatója kijárta a nápolyi királynál, hogy csak rejtsék el gyűjteményt, de őrizzék meg mindenképp. Így jól elzárták hét lakattal. Illetve három zárral, de ez most nem annyira számít. 1851-ben aztán a három lakat sem bizonyult elégnek, ezért fogták az egészet, és jól befalazták – hát hiszen meztelen Vénuszokat, és egyéb erkölcstelen dolgokat láthattak volna az ide betévedők! A következő dátum elindított azonban egy olyan folyamatot, amely a kíváncsiságra is apellált, és a szigorú cenzúrát is oldani próbálta: Itália 1861-es egyesítése előtt, amikor Garibaldi bevonult Nápoly városába (is), minden kinyittatott, a Gabinetto Segretot is.

Hiába történt azonban mindez, mert a cenzúra mégis vasszigorral akadályozta a nyilvánossá tételt. Még a fasizmus idején is csak az oktatási miniszter külön engedélyével léphetett be egy-két kivételezett látogató. A cenzúra szigora a 2. világháború után sem enyhült még, 1967 és 1971 környékére kezdett felszakadozni a nagy ellenállás a gyűjteménnyel szemben, de csak az új évezredben, 2000-ben tették látogathatóvá a Pompeiből és Herculaneumból előkerült, hol erotikus, hol inkább már pornográf töltetű alkotásokat.

Szóval, aki ilyesfajta szórakozásra vágyik, annak irány Nápoly és a Museo Archeologico di Napoli!

A cikk forrása: FB – ULISSE – Il piacere della scoperta (Pinte di Storia)

Nápoly
Forrás: unsplash – Marianna Berno