Certaldo – a város története
Mai írásunk elkalauzolja az olvasót Certaldo városába, ahol annak idején az olaszok egyik leghatalmasabb művésze, Boccaccio született.
A kb. 16 ezer fős kisváros Firenze közelében helyezkedik el, s két fontos része van, az óváros (amellyel mi szeretnénk ma foglalkozni kicsit), ill. az újváros, amely a mostani lakók számára ad otthont.
Az óváros azért is kifejezetten érdekes, mert túl azon, hogy Boccaccio szülővárosa, története egészen az etruszk időkig nyúlik vissza. Az óváros nagy valószínűséggel egy mezőgazdasággal foglalkozó etruszk település volt, s a városfalról jobbra és balra tekintve is egy-egy domb határolja. Ezek azért lényegesek, mert az ásatások azt bizonyították, hogy a dombok Certaldo-hoz tartoztak, az egyik pedig, amelyet Poggio del Boccaccio-nak hívnak, egyenesen egy etruszk temetkezési hely volt.
Sokan nem tudják talán, hogy az etruszkok a halál után a testet elégették, így számtalan urna került elő a domb mélyéről, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy a település mellett egész kis nekropolisz létezett. A ma a múzeumban látható urnák többfélék – már az etruszk időkben is jellemző volt a földi jólét igazolása – ha nem fitogtatása. Így, amelyik család megengedhette magának, az bőven díszített, rafinált figurákkal dekorált urnákba helyezte szerettei hamvait. Akik ezt nem tudták megfizetni, egyszerű, dísztelen, hivalkodásmentes urnákat helyeztek el az erre dedikált helyiségekben.
A domb belsejében, ahol az urnákat elhelyezték, nagy méretű ovális „helyiségek” voltak, amelyeket időszámításunk után néhány évszázaddal már egészen más funkcióban használtak – a földalatti kiegyenlített klíma tökéletessé tette nagy mennyiségű gabona tárolására.
A két időszak közötti római korból szintén sok amfóra maradt fenn, ami arra utal, hogy a település folyamatosan lakott volt.
A középkorban kifejezetten fontos szerepet töltött be Certaldo, ugyanis része volt annak a Firenzét láncszerűen körbefogó városhálózatnak, amelyek erődítményszerűen álltak a nagyváros körül, megakadályozva annak folyamatos terjeszkedését. Lett is ebből baj, hiszen Firenze nem az a városállam volt, amelyik csak úgy megáll, ha azt mondják neki. Ezért a városkák, köztük Certaldo is, hamar Firenze fenyegetésével állt szemben. Bár az Alberti család sokáig tartotta magát, előbb-utóbb elkerülhetetlenné vált, hogy a Valdelsa egyik-másik kisvárosát a támadó és terjeszkedő másik fél felőrli. Egyik ilyen támadásban az Alberti család fejét börtönbe is vetették, s szabadulásának ára az volt, hogy igen kemény feltételek mellett félreáll Firenze útjából. Mert ahogy sokan mondják a hozzáértők között, Firenze mindig elérte a célját – vagy zsarolással, vagy pusztítással.
A következő évszázadok is sok háborúskodást hoztak, a Firenze és Siena között dúló hatalmi harcok is folyamatosan érintették Certaldo-t.
Közben – földrajzi elhelyezkedése okán erre vezetett a Via Francigena, az egyik igen fontos zarándokút, amely Certaldo-t folyamatosan kapcsolatban tartotta más településekkel. Később, az iparosodás idején, az 1800-as évek közepén kiépült a Siena-ig húzódó vasútvonal, amely újabb lökést adott a városka fejlődésének.
Hű, sok dolgunk van még Certaldo-ban, a következő alkalommal bebarangoljuk kicsit ezt a gyönyörű, szinte érintetlen ékszerdobozt. Tartsanak velünk a jövő héten is!