Aki ismét Triesztbe készül – mint én mostanában állandóan – annak van egy jó hírem!

Írtam már nektek egy pár keresetlen szót a város szélén álló Castello Miramaréról, amelyet nem szabad kihagyni, ha a városba látogat az ember.

Most azonban egy plusz jó hír is csatlakozik az eddig leírtak mellé – mégpedig az, hogy a kastélyban felújították az egykori konyhát, megtisztogatták, restaurálták a megmaradt berendezést és az edényeket, étkészleteket, amelyeket most mi magunk is végignézhetünk.

Castello Miramare
Photo by Gabriele Merlino Photographer on Unsplash

A tárlat során megtudhatjuk, hogy a konyha, mint helység, hogyan viszonyult a 18-19. századi arisztokrata kastélyok többi részéhez, és mennyire különült el funkciója miatt minden mástól.

Ne feledjük, hogy annak idején nem egy kiskosár motyót vitt haza az ember délután a boltból, hanem a terményeket és állatokat a szezonnak megfelelően és nagy mennyiségben vásárolták. Nem szárnyát vagy combját, hanem élő állatot, amit aztán annak rendje és módja szerint levágtak, megtisztítottak, feldaraboltak és megfőztek. Így a konyha lényegében az ott toporgó állatok és a földekről épp betakarított termény miatt a gazdaság vagy kis birodalom legkoszosabb részének számított. A feldolgozás teljes folyamata sok piszokkal járt, és a tartalékok tárolását is ezeken a részeken kellett megoldani. Épp ezért vagy külön épületben kapott helyet, vagy a kastély egy szeparáltabb részében működött a konyha, ahonnan nem is volt egyszerű a bejárás a kastélyba. Labirintus-szerű folyosókon kanyaroghattak az ételt szállítók – a konyhai személyzetnek nem is volt joga a kastély más területeire belépni, és nagyon komoly szolgálói hierarchia mentén jutott az elkészített étel a konyhától az asztalig.

Castello Miramare
Photo by Shpëtim Ujkani on Unsplash

S hogy hogyan dolgoztak a konyhában, milyen eszközöket használtak egy-két századdal ezelőtt, arról most képet kaphatunk a Castello Miramaréban tett látogatás alkalmával – így nem csak a későbbi mexikói király íróasztalát csodálhatjuk meg, amit amúgy szívesen hazavinnék (bár nem illene túlzottan a dolgozóba…), hanem a korabeli konyhai élet megannyi apró titkába is bepillantást nyerhetünk.

Azért, ha ott jártok, a kerten érdemes végigsétálni, a park végében lévő kávézóba is be lehet térni – csak vigyázzatok, mert néha nagyon szemtelenek tudnak lenni az ottani, kunyerálni sose rest varjak.

Szóval: irány Trieszt – megint!

Photo by Matteo Dell’Oro on Unsplash