Egy Medici-lány frigye a francia királlyal.

Medici Katalin nevével sokat találkozhatunk olvasmányaink során, hisz ő volt az első Medici leszármazott, aki a francia király felesége lett, és igen sok itáliai hatást vitt a francia udvarba öltözködés, étkezés, művészet tekintetében egyaránt.

Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy nem Medici Katalin volt az egyetlen Medici-lány, akit a sorsa a francia udvarba vitt. Medici Mária, I. Francesco di Medici lánya (és egyben a Nyugat-Római Birodalom uralkodójának unokája) szintén francia koronás főhöz ment feleségül – IV. Henrik mellett volt Franciaország királynéja az 1600-as esküvőtől számítva 10 éven át. Ekkor, a király halálával kb. egyidőben királynővé koronázták, és mintegy négy évig régensként igazgatta az országot, amíg fiát, a későbbi XIII. Lajost meg nem koronázták.

Medici Mária lagzija igazán világraszóló hacacáré volt, a barokk korszak egyik legfényűzőbb esküvői eseménysorozata lett az övüké. Ahogy azt Galleria degli Uffizi oldalán Önök is megtalálhatják, egy Jacopo Chimenti festmény örökítette meg a pillanatot, amikor a jegyesek egymás ujjára húzzák a gyűrűt.

L’Empoli – Medici Mária esküvője – 1600

Ha kicsit utánajárunk, azt láthatjuk, hogy ezek a fényűző alkalmak azért nem számítottak egyedinek, főleg ilyen magas, egyenesen uralkodói körökben, azonban mai szemmel nézve igencsak elámulunk, mi minden történt egy ilyen eseményen.

Először is, 1600 tavaszán még csak a megállapodás született meg az esküvőről, amelyet az érintett felek – anélkül természetesen, hogy találkoztak volna – aláírtak. Ősszel megtartották az esküvő hivatalos részét Firenzében, úgy, hogy Medici Mária nagybátyja képviselte az eseményen részt nem vevő francia királyt, az újdonsült férjet.

Mintegy két hónappal a frigy hivatalossá válását követően találkozott első alkalommal életük során a házaspár Lyon-ban, és néhány napnyi ismeretség után megülték a lagzit, ami a házasság nem hivatalos, csak hivalkodó része volt.

Míg az itáliai nemesség a firenzei menyegző után is elképesztő partit csapott mintegy 10 napon át, a legkreatívabb szervezőket ráállítva a feladattra, addig a franciák kicsivel később szintén alaposan kitettek magukért. Ők már arra is figyeltek, hogy a számolatlanul felszolgált ételek sorában a francia és az itáliai konyha jellegzetességei egyaránt megjelenjenek.

A napokig tartó lyoni mókán négy hatalmas etapra oszlott az étkek szervírozása. Először a gyümölcsök, sós péksütemények, szószos húsok és mindenféle saláták érkeztek. A második etapban a vendégeket levesekkel, főtt és töltött húsokkal, kolbászokkal kápráztatták el, amelyek számos variációban kerültek az asztalokra.

A harmadik nekibuzdulás már tartalmazott egy hatalmas választékot sültekből: volt itt szárnyas, páva, a legkülönfélébb vadak – minden, mi szem-szájnak ingere.

A végén persze a desszertek érkeztek, gyümölcsös süteményekkel, szárított gyümölcsökkel, számtalan sajttal és más finomságokkal.

Rubens – Medici Mária Marseilles-be érkezése
Forrás: The Artchive

Első reakcióként az ember azt gondolná, hogy micsoda böjt kellett, hogy kövessen egy-egy ilyen eseményt. Azonban úgy hírlik, a barokk korszakban (bár ki tudja, könnyen lehet, hogy korábban is) egy ilyen eszem-iszom korántsem okozott akkora problémát, mint azt gondolhatnánk. Sőt, még a legkomolyabb böjti időszakban is volt annyi engedmény, hogy az ember a legszükségesebb táplálékot azért magához vehesse.

Hiába, na, nem szívelték ezek a torkos barokk nemesek, hogy üres legyen a hasuk!

Aztán hiába ám a nagy lakodalom, Medici Mária és IV. Henrik házassága nem ért meg túl sok szép időszakot. A feleség féltékeny, a férj pedig csalfa volt – és ez általában elég puskaporos kombináció. Nyilván a nők helyzete igen korlátozott volt ebben a periódusban, így egy királlyal nemigen érte meg ölre menni ilyen apró vitás kérdések felett.

Hogy mennyire nem a szerelmen alapult ez a „royal wedding” sem, azt nem csak abból láthatjuk, hogy még csak nem is találkoztak az esküvő előtt – hiszen ez megszokott dolog volt, és utólag még elsülhetett volna jól is.

Az a hír járta, hogy politikai okokon és származási előnyökön túl az siettette a frigyet, hogy IV. Henrik igen súlyos pénzekkel tartozott Medici Mária apjának egy korábbi hadjárat támogatásából kifolyólag, így a hitelező Medici lányával való házasság ezt a feszültséget némiképp enyhíteni tudta.

Nem csoda, hogy a házasságból aztán nem sok gyermek fogant – viszont az örökösödési problémát megoldotta, hogy kettejük kapcsolatából megszületett a későbbi XIII. Lajos király.

Medici Mária sorsa nem volt sokkal rózsásabb, mint elődjéé, Medici Kataliné – ám sokan azt mondják, hogy az első Medici-lány a francia udvarban eléggé kitaposta az utat a későbbi rokon számára. Mindenesetre egy-egy pocsék házasság némi hatalommal megspékelve mindkettejüknek kijutott.

Vajon ezzel a sorssal megérte-e az egyik legfontosabb itáliai családba, a Medici-famíliába születni? Mai szemmel ez azért vitatható…

Maria de Medici idősebb korában
Forrás: artble.com