Nemrégiben olvastunk egy cikket a témában, utánajártunk, mitől is különleges a szicíliai pisztácia.

Az Etna közelében, Bronte település környékén termesztik azt a zöld pisztáciát, amelynek párja nincs a világon – dacára, hogy több amerikai és iráni termőterületről is elárasztják a világot ezzel a gyümölccsel (szárított formában).

Az origo.hu egyik cikke szerint a terményre sokaknak megfájdul illetéktelenül a foga, így a rendkívül értékes és finom pisztáciát, amely a „verde di Bronte”, avagy Bronte zöldje nevet viseli, igen komolyan óvják. Akár csendőri segítséget is igénybe vesznek a gazdák a betakarítás idején, s még egy konzorcium is létrejött, melynek kimondott célja a pisztácia védelme, hiszen kemény munkával megtermelt gyümölcsről van szó, ahol a betakarítás utáni tárolást, szárítást is a gazdák végzik. Mintegy 1000 család foglalkozik a termesztéssel a Bronte és környéki, kb. 2600 hektáros területen, melynek az Etna közelsége miatt vulkanikus jellege is van – nyilván emiatt is olyan speciális a termény.

Az innen származó pisztácia ugyan nem adja a világ termelésének jelentős részét, sőt. De ettől függetlenül az itt megtermelt gyümölcs mintegy 80%-át külföldre adják el, és csak kb. 20%-a marad meg belföldi feldolgozásra.
Mondanunk sem kell, hogy elképesztő finomságok készülnek a pisztáciából. Lesz belőle fagyi, különféle sütemények, csokoládéba is jut. Felhasználják a húsiparban, pisztáciás szalámi és mortadella a két késztermék, amelyben pl. találkozhatunk a pisztáciával. Készül belőle keksz, krém, s végül, de nem utolsósorban pesto, amelyet tésztákhoz használnak fel. (pesto di pistacchio per pasta – mennyivel jobban hangzik, nem?)

S hogy miért kell olyannyira védeni? Mert sajnos elő-előfordul, hogy a gazdákat meglopják – az elmúlt években megtörtént, hogy a termés majd’ negyedének lába kelt. Mivel értékes gyümölcsről van szó, mely ráadásul jól eladható, van úgy, hogy valaki a könnyebb utat választja a munka helyett, megkárosítva ezzel azokat a termelőket, akik áldozatos munkája miatt a pisztácia már a DOP (Denominazione di Origine Protetta), azaz a védett eredetű megjelölést is megkapta 2009-ben.

Nem csoda hát, hogy számtalan szerveződés is védeni szeretné a környék büszkeségét – a csendőrök a betakarítás idején gyakrabban járőröznek. A település lakói olykon önkéntes járőrszolgálatot teljesítenek éjszakánként, s végül a fentebb említett konzorcium is (Consorzio di Tutela del Pistacchio Verde di Bronte DOP) ugyanebből a célból alakult meg.

S ha már kezdjük kicsit kiismerni az olaszokat, akkor joggal jön a kérdés: van-e a pisztáciának valamilyen ünnepe, fesztiválja? Hát, hogyne lenne! Sőt, még híre is, amely általában elég sok turistát vonz a környékre. Általában szeptember végén rendezik az eseményt Bronte településen, ahol a régi paraszti élet mesterségeit, művészetét keltik életre korabeli tárgyakkal, s mindezek mellett természetesen a pisztáciából készült termékek mindenféle kóstolója zajlik. Idén szeptember 28. és október 7. között lesz érdemes arra járni.

Sagra del Pistacchio di Bronte
Forrás: Etnalife