A szárd nyelv – nyelvtörténeti utazás 2/2.
Visszautalva az újlatin nyelvek kialakulására, nézzük, milyen jellegzetességeket rejt magában a szárd nyelv, hogyan alakulnak az egyes variánsai.
A szárd nyelv tehát az egyik legarchaikusabb újlatin nyelv, mint ahogyan azt az előző írásunkban már említettük. Kialakulása során más behatások érték, mint akár az olaszt, akár más újlatin nyelveket, így az, hogy önálló nyelvvé válhatott, és ezt az olasz állam is elismeri, nem annyira meglepő. (Egyébként a szicíliai dialektus a másik, amely próbál nyelv státuszt szerezni, de előreláthatóan ez egy hosszabb folyamatnak ígérkezik.)
A szárd nyelvet jellemzően két csoportba szoktuk sorolni, egyik a logudorese, amely az északi területek sajátja, illetve ott van még a campidanese, amely jobbára délen fordul elő, mint ahogyan az az alábbi ábrán is jól látszik.
Nyelvi térkép
A logudorese-nek van
- nuorese
- barbaricina
elnevezésű változata.
A campidanese több variánssal rendelkezik, amelyek az alábbiak:
- meridionale
- centrale
- occidentale o rustico
- sulcitano
- sarrabese
- barbaricino meridionale
- ogliastrino
- oristanese
Szárd nyelv variánsai
Persze a két fő csoport mellett még mások is előkerülnek, egy-egy nagyobb város vagy terület köré rendeződve. Ilyenek:
- gallurese
- sassarese
- algherese
- tabarchino
Ebből is jól látható, hogy annak ellenére, hogy egy első blikkre egységesnek tűnő nyelvről van szó, azért a dialektusok és a nyelvvariációk itt is hasonlóan széles körűek, mint a kontinensen. Nincs is egyszerű dolgunk így ennek a nyelvnek a vizsgálatánál.
Újlatin nyelvek csoportosítása
Ahhoz pedig, hogy egy picikét szemléltessük, milyen eltéréseket mutat a szárd nyelv az olaszhoz, vagy más újlatin nyelvekhez képest, a wikipédia táblázatait fogjuk idézni, mert ezekben a gyűjtésekben szépen végigkövethetőek a különbségek. Talán egyszer arra is marad idő, hogy ezek kialakulását egy picikét jobban megvizsgáljuk. A névmásokat és nyelvtani szerkezeteket a téma emészthetősége érdekében most elegánsan átugorjuk, viszont néhány szó változása kapcsán elgondolkodhatunk a fejlődéstörténeten is.
Először az olasz nyelv és a szárd variánsok viszonyát nézzük meg közelebbről:
| Italiano | Sardo logudorese | Sardo campidanese | Gallurese | Sassarese | Algherese | Tabarchino |
|---|---|---|---|---|---|---|
| la terra | sa terra | sa terra | la tarra | la terra | la terra | a têra |
| il cielo | su chelu | su celu/xelu | lu celu | lu tzeru | lo cel | u sé |
| l’acqua | s’abba | s’àcua/s’abba | l’ea | l’eba | l’algua | l’aegua |
| il fuoco | su fogu | su fogu | lu focu | lu foggu | lo foc | u fogu |
| l’uomo | s’òmine | s’òmini | l’omu | l’ommu | l’home | l’omu |
| la donna | sa fèmina | sa fèmina | la fèmina | la fémmina | la dona | a dona |
| mangiare | mandigare/papare | papai | manghjà | magnà | menjar | mangiâ |
| bere | buffare/bíbere | buffai | bì | bì | beure | beive |
| grande | mannu | mannu | mannu/grendi/grandi | mannu | gran | grande |
| piccolo | minore/piticu | piticu/cinu | minori/picculu | minori | petit | piccin |
| il burro | su bùtidu | su butirru | lu butirru | lu butirru | la mantega | buru |
| il mare | su mare | su mari | lu mari | lu mari | lo mar | u mô |
| il giorno | sa die | sa dii | la dì | la dì | lo dia | u giurnu |
| la notte | su/sa note | su/sa notti | la notti | la notti | la nit | a néùtte |
| la scimmia | sa muninca/martinicas’issìmmia | sa martinica/mantenica | la municca | la muninca | la muninca | a scimia |
| il cavallo | su caddu | su cuaddu | lu cabaddu | lu cabaddu | lo cavall | u cavallu |
| la pecora | sa berbeghe/s’arveghe/sa perbeche | sa brebei | la pècura | la pégura | l’ovella | a pëgua |
| il fiore | su frore/flore/fiore | su frori | lu fiori | lu fiori | la flor | a sciùa |
Majd lássuk, hogy a latinból az újlatin nyelvek kialakulása során milyen érdekességeket fedezhetünk fel:
|
Latino
|
Francese | Italiano | Spagnolo | Occitano | Catalano | Aragonese | Portoghese | Romeno | Sardo | Còrso | Friulano |
| clave(m) | clé | chiave | llave | clau | clau | clau | chave | cheie | crae/-i | chjave/chjavi | clâf |
| nocte(m) | nuit | notte | noche | nuèit/nuèch | nit | nueit | noite | noapte | note/-i | notte/notti | gnot |
| cantare | chanter | cantare | cantar | cantar | cantar | cantar | cantar | cânta | cantare/-ai | cantà | cjantâ |
| capra(m) | chèvre | capra | cabra | cabra | cabra | craba | cabra | capra | craba | capra | cjavre |
| lingua(m) | langue | lingua | lengua | lenga | llengua | luenga | língua | limbă | limba/lìngua | lingua | lenghe |
| platea(m) | place | piazza | plaza | plaça | plaça | plaza | praça | piață | pratza | piazza | place |
| ponte(m) | pont | ponte | puente | pònt | pont | puent | ponte | pod’ | ponte/-i | ponte/ponti | puint |
| ecclesia(m) | église | chiesa | iglesia | glèisa | església | ilesia | igreja | biserică | cheja/crèsia | ghjesgia | glesie |
| hospitale(m) | hôpital | ospedale | hospital | espital | hospital | hespital | hospital | spital | ispidale/spidali | spedale/uspidali | ospedâl |
| caseu(m) lat.volg.formaticu(m) |
fromage | formaggio/cacio | queso | formatge | formatge | formache/queso | queijo | brânză/caș | casu | casgiu | formadi |
Ezekkel a válogatásokkal búcsúzunk Szardínia szigetétől, hogy átadjuk a terepet a következő régiónak, amellyel június 3-án startolunk majd.