Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Ó, azok a dialektusok! – Friuli-Venezia-Giulia

E havi régiónk érdekes tényeket rejt a dialektusok terén, csapjunk is bele a közepébe!

A korábbi, dialektusokról szóló cikkeinkben számtalanszor utaltunk vissza arra, milyen korai hatások érték a nyelvet (latin, longobárd, bizánci). Viszont ennél a régiónál a helyzet egy kicsit (számunkra legalábbis) érdekesebb. Hogy mennyiben? A friuli dialektusokon nem csak a régi lenyomatok fedezhetők fel, de az elmúlt néhány évszázad szláv és német (germán) hatásai is jól látszanak.

Nem is beszélve arról, hogy – mivel a régió Ausztriával és Szlovéniával is határos – nagyon sok, ezen a területen élő ember többnyelvű. A földrajzi jellemzők így nagy befolyással bírnak egy-egy terület nyelvi sajátosságaira.

S hogy milyen dialektusok vannak ebben a szép, rendezett és szeretnivaló régióban? Lássuk:

– dialetto bisiacco
– dialetto muglisano
– dialetto tergestino
– dialetto gradese
– dialetto pordenonese
– dialetto resiano
– dialetto triestino
– dialetto veneto-udinese
– friulano carnico
– friulano centro-orientale
– friulano occidentale
– friulano orientale

Hú, hát ez elég hosszú lista – bár Basilicata-t nem übereli.

Friulano_nyelvi térkép

Friulano_nyelvi térkép

A friuli nyelv (mert inkább nyelvnek, mint dialektusnak hívhatjuk) sok mindenben eltér a standard olasztól. Ahhoz, hogy megmaradjon a nyelv, és szépségét még sokáig csodálni tudjuk, létrejött egy szervezet, és egy kapcsolódó honlap, az arlef.it.

Ennek célja, hogy a friuli nyelve(ke)t egy kalap alá gyűjtse, a hivatalokat és településeket összekösse, színházi előadásokat ajánljon, zenehallgatási lehetőséget adjon… és még sorolhatnánk. Aki kíváncsi arra, miben tér el a friuli nyelv az olasztól, vagy épp hol hasonlít leginkább, az kattintson, tökéletes választás ehhez az arlef oldala!

Búcsúzóul pedig írásban mutatnánk egy rövid kis szösszenetet, melyet a wikipedia-n leltünk. Ennek lényege néhány mondat fordítása olaszról-friulira. Jól látható így ugyanis, hogy mennyi minden hasonlít és mennyi minden tér el az olasz és a friuli vonatkozásában. Aki kicsit fogékony a témára, varázslatosnak fogja találni:

Ciao. – Mandi.

Ciao, come stai? – Mandi, cemût sta(s)tu? – (Spesso la s non viene detta per semplificare la pronuncia.)

Io sono Giacomo. – Jo o soi Jacum.

Sono friulano, sono di Udine. – O soi furlan, o soi di Udin.

Oggi fa proprio caldo! – Vuê al è propit cjalt!

Credevi che Giovanni fosse uscito? – Crodevistu che Zuan al fos lât fûr?

Devo proprio andare adesso, ci vediamo. – O scuen propit lâ cumò, si viodìn.

Nem is szólva arról, hogy a friuli nyelvet ma is kb. 5 millió ember beszéli, ami azért akárhonnan nézzük, egy fél Magyarország. A 482/1999. törvény szerint pedig régiós szintű védelem alatt álló nyelv lett – ez egy elég általános törekvés Olaszországban, hogy a dialektusok, nyelvek, melyek nagyobb közösségek sajátjai, átörökítődhessenek az utókorra.

Néha úgy gondoljuk, kár, hogy Magyarország azért nem, vagy nem így bővelkedik különféle és különleges nyelvi sajátosságokban. Bár azért tegyük hozzá, a mi nyelvünk viszont annyira egyedülálló és gyönyörű, hogy nem kell azt különösebben cifrázni. Tanulni meg tanulja meg, akinek van hozzá bátorsága, nem igaz?

Mai cikkünkkel búcsúzunk Friuli-Venezia-Giulia-tól, és lassan átkerül a fókusz a következő régióra. Novemberben is itt várjuk a kedves olvasót!