Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Modi di dire – andare a Buda / andare a Canossa

Ma megint duplázunk, hisz alakilag két hasonló szókapcsolatot vizsgálunk meg – jelentésük azonban jócskán eltér.

Az “andare a Canossa” – vagyis Canossa-t járni kifejezést nemigen kell túlmagyaráznunk. Azt jelenti a magyarban is, hogy valaki megalázkodik, bocsánatot kér (elismerve saját hibáját). Talán inkább a történetét mondanánk el röviden csak. 1076-ban VII. Gergely pápa kiközösítette az egyházból IV. Henrik német császárt. Az uralkodó, attól tartva, hogy alattvalói elfordulnak tőle, megegyezést keresett a pápával. El is ment hát Canossa kastélyához (Reggio-Emilia), ahol az egyházfő épp akkor vendégeskedett. A király a bűnbánók köntösében és mezítláb érkezett, ahogy azt ilyenkor illik. A pápa viszont három napig váratta a kastély előtt, hóban-sárban, s csak a negyedik napon fogadta, amikor is megbocsátott neki.

Ezért mondjuk a Canossa-járásra, hogy egy megaláztatással teli bűnbocsánatért folyamodik, aki ezt teszi.

Forrás: studiarapido.it

Eddig ezt jól tudtuk is, hiszen mi, magyarok is használjuk a kifejezést ugyanebben a formában. Van azonban egy másik szókapcsolat az olaszban, ami nálunk nincsen – viszont igen erősen kötődik Magyarországhoz, a mi történelmünkhöz.

“Andare a Buda” – azaz Budára menni. Ha hiszik, ha nem, az olaszok ezt a kifejezést akkor használják, amikor azt akarják kifejezni, hogy valami/valaki pusztulni fog, meghal, elvész, vagy biztosan nem tér vissza többé.

Amiért mindehhez szerintük Budára kell menni, az nem más, mint egy Európa-szert jól ismert történelmi tény. 1686-ban a törökök körbezárták Budát, s a hatalmas ostromban csúnya mészárlást tartottak a keresztények soraiban. Természetesen Európa más részeiről érkezett segítség a magyarok védelmére, azonban a csata oly heves és olyan véres volt, hogy feltételezhető volt: aki Budára megy az ostrom ellenében, onnan már nem fog visszatérni.

Hát, nem egy vidám dolog, ami hozzánk kapcsolódik, de annyiban mindenképp érdekes, hogy egy másik nemzet nyelvében találkozhatunk ezzel úgy, hogy a sajátunkban pontos megfelelője nincsen.

Megint azt láthatjuk tehát, hogy az olasz és magyar gondolkodás egy csomó ponton találkozik és/vagy átfed, a két nemzet egymás iránti szimpátiája pedig szinte köztudott.

Fel is hívnánk a figyelmet egy blogra, melyet olaszok írnak rólunk: blog.zingarate.com. Olvassák el a mi közmondásainkról szóló cikket, amelybe nemrég botlottunk bele! Furcsán érdekes érzés lesz – és nagyon jó is.