Toscana

Matera

Uffizi

Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Kulturális csemegék Firenzében 1.

A mai nappal egy kétrészes sorozat első elemét nyújtjuk át virtuálisan Önöknek, remélve, hogy egy firenzei utazás során ide is sikerül majd ellátogatniuk.

A Biblioteca Laurenziana rövid története jön ma – egy kevésbé ismert helyszín, mely esetében nem csak az általa nyújtott élmény, de a történeti, keletkezési háttér is egy kisebb mesével ér fel.

biblioteca-medicea-laurenziana1-2-638

Kezdjünk is akkor a Biblioteca Laurenziana-val.

A könyvtár a Mediciek egyik legemblematikusabb kulturális gyűjteménye. A cél a XVI. században az volt, hogy a Medici család bebizonyítsa, túllépett a bankár-kereskedő dinasztia címen, és immár mint nemesi, arisztokrata és művészetpártoló család, az írott alkotások tisztelőjeként is megjelenhessen. Természetesen a kezdeményezés a család leginkább ismert és elismert tagjától, Lorenzo il Magnifico-tól indult, akinek elképzelése szerint az írásos emlékek, kéziratok tömege – amely az évszázadok során tovább hízott – egy kulturális alapot szolgáltat majd a későbbiekre. (X. Leó pápa, aki egyébként maga is a Medici család leszármazottja, a Pazzi család uralomra kerülése és a Mediciek Firenzéből való kiűzetése idején a gyűjteményt Rómába költöztette, hogy azt legyen lehetősége megóvni a pusztulástól.)

Biblioteca - manoscritti

Biblioteca – manoscritti

A XVI. században VII. Kelemen pápa a teljes gyűjteményt visszaadta Firenze városa számára, s hogy méltóképpen tárolhassák azt, elrendelte egy épület létrehozását a cél érdekében. Az építészeti tervek elkészítésével és a munkák levezénylésével nem mást, mint a kor már akkor elismert művészét, Michelangelo-t bízta meg, aki el is vállalta ezt a szép feladatot. Ez a munka egyébként később, mint építészeti munkáinak csúcsa vonult be a város (és Michelangelo) történelmébe.

A mesternek nem volt könnyű dolga abból a szempontból, hogy a könyvtárat egy meglévő épület, a San Lorenzo kolostor kiegészítéseként kellett megterveznie – ide jelölték ki ugyanis a könyvtár helyét. Azonban jól láthatóan ezt a feladatot kitűnően sikerült megoldania.

Dacára annak, hogy a munkák kellős közepén Michelangelo Rómába költözött, az építés tovább folyt az ő tervei szerint. Több építész is foglalkozott a munkákkal, köztük volt Giorgio Vasari is, aki épp abban az időszakban párhuzamosan dolgozott az Uffizzi és a Palazzo Vecchio munkálatain, amelyekből egy is igencsak embert próbáló, komplex munka volt.

Az épület részeit tekintve két fontos elemet emelnénk ki, amelyek egyébként is láthatók, ha idetévedünk. Az egyik ezek közül a lépcsőház (vestibolo) a hatalmas lépcsővel (scalone). A vestibolo egy négyszög alapú helység, ahol két emelet magasságban vannak ablakok. Ennek az az oka, hogy Michelangelo annak idején felülvilágítót (lucernario) tervezett, amely ötletet a pápa valamilyen okból nagyon ellenzett, így az újratervezés során egy plusz szint és egy plusz sor ablak került a vestibolo tetejére. A lépcsősor szürke homokkőből (pietra serena) készült, és Ammannati nevét dicséri a kivitelezés – a tervek azonban itt is Michelangelo-tól származnak. Mivel az egyes lépcsőfokok ívesek, így szinte a víz hullámzását idézik, ami miatt szobrászati szempontból is jól értékelhető alkotásnak számít.

Biblioteca - vestibolo

Biblioteca – vestibolo

 

Biblioteca - scalone

Biblioteca – scalone

Az olvasóteremben, ami a másik fontos helyszín az épületben, diófából készült csodálatos padok vannak, amelyek mindegyike számos kötetet rejt. Ezek sora a pad oldalába, a fába vésve olvasható, több évszázaddal ezelőtt kerültek oda a bevésések, ezek bizony még mindig az eredetiek! A padló intarziás, fehér és vörös márványból készült.

Biblioteca - sala di lettura

Biblioteca – sala di lettura

S hogy miféle köteteket, írásokat rejt ez a könyvtár? Hát, a sort rengeteg különféle emlék alkotja. Vannak itt kéziratok, tekercsek, inkunábulumok, egyiptomi papiruszok, kódexek, Petrarca levelei, Benvenuto Cellini önéletrajzának eredetije, görög és bizánci nyelven íródott könyvek, kiadványok. A könyvtár mintegy 10 ezer kötettel büszkélkedhet – sőt, közöttük van a híres Medici-lányok imakönyvei közül az egyik (Magnifici tre) – erről pedig már mi is írtunk.

Az épület igen nemes, impozáns benyomást kelt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy kapuit már 1571-ben megnyitotta – ma pedig már facebook profilja is van.

A következőkben foglalkozunk majd egy picit az Uffizi-vel és a katedrálissal is, majd a programok, szentek, ételek, dialektusok mentén haladunk tovább – ahogy azt már megszokhatták.