Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Közelgő húsvét

Olaszországban, mint a túlnyomó többségben keresztény lakosú országokban, a húsvét az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) vallási ünnep.

Húsvétkor Jézus kereszthalálát és feltámadását ünnepli a keresztény egyház, ugyanakkor ez a zsidók ünnepe is, akik az Egyiptomból való kivonulásra és Mózesre emlékeznek ekkor. A húsvét vallásos szempontból összegyűjtött legfontosabb ismérveit ezen a linken lehet bővebben, olaszul elolvasni.

Mivel ugyanazon keresztény tanok szerint ünnepel a keresztény világ, nem meglepő, hogy főbb vonulataiban az olasz húsvét sok ponton azonos a miénkkel, azonban van jónéhány különbség is.

Húsvétot a vallás szerint egy 40 napos böjt előzi meg. Az ünnep előtti vasárnap a Virágvasárnap, amikor a vallásukat gyakorló családok barkaszentelőt tartanak. Olaszországban ez a “Domenica delle Palme”, a pálmák vasárnapja, s ők pálma- és olajágakat szenteltetnek. A különbség nyilvánvalóan a földrajzi adottságokból ered, lényege azonban ugyanaz: Jézus Jeruzsálembe való bevonulását jelképezi, amikor is ünneplő tömeg várta, (nyilvánvalóan pálma- vagy olaj) ágakkal a kezekben.

A magyar gyerekekkel ellentétben az olaszok nem számítanak a nyuszira, feléjük nem jár. Izgatottan várják ugyanakkor a húsvét reggelén fellelhető csokitojásokat és az abban rejlő meglepetést.

Az olaszok húsvétkor (festett) tojást ajándékoznak egymásnak, ami az újjáéledés, a termékenység és az érkező tavasz szimbóluma.

Habár van egy népszerű olasz mondás: “Natale con i tuoi, Pasqua con chi vuoi” (Ünnepeld a karácsonyt szeretteiddel, a húsvétot pedig, akivel jól esik.), azért az olasz családtagok húsvétkor is egymás társaságát keresik, az asztal körül ritkábban látunk baráti társaságokat, mint családokat, s ez talán így is helyes. Manapság úgyis mindig a legkedvesebbekre jut a legkevesebb idő.


A húsvét hétfő (Pasquettta vagy Lunedí dell’Angelo) pedig az utazás, a pihenés napja Olaszországban, sokan töltik a tengernél ezt a napot, egy kellemes ebéddel koronázva meg a búcsúzó, 3 napos ünnepet.

S ha már az ebédnél tartunk, fontos ejteni néhány szót pár tipikus olasz étekről, ami húsvét táján az asztalokra kerül.

Mondanunk sem kell, hogy a sokszor emlegetett tagoltság miatt a szokások régióról-régióra, olykor pedig – mint Magyarországon is – házról-házra változóak lehetnek.

A sonka és szalonna (nem a mi értelmeink szerint vett, hanem a képen is látható,  ún. pancetta), a kemény tojás (festett héjjal) alapnak számít.

letöltés

Ami nálunk ritkább a vasárnapi asztalon, az a báránysült, Olaszországban viszont az egyik elengedhetetlen “kelléke” a húsvéti ebédnek.

Természetesen a köretek is módosulnak ilyenkor, a borsó rendkívül népszerű az ünnepi asztalon.

S hogy ne maradjon ki az édesszájúak legkedveltebb része, a desszertek taglalása sem, eláruljuk, hogy az egyébként is sokféle olasz kenyér (pane) teljesen más felfogásban készül ilyenkor, több hozzávalóval gazdagodik. A torták, sütemények sorából pedig a “Colomba”, azaz galamb névre hallgatót emeljük ki, amikor is lehetőleg galambot mintázó tortaformában sül ki a süti, amit aztán gazdagon megszórnak porcukorral és a mandulát sem sajnálják tőle. Ezen a linken, szintén olasz nyelven a húsvéti étkek taglalásába bonyolódhatunk, a fentiekhez képest picivel bővebben.

Következő bejegyzésünkben receptet is megosztunk arról, hogyan lehet talján édességgel sokkolni a családot a közelgő ünnep alkalmából.

Szép húsvétot mindenkinek!