Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Humanizmus – művészet és irodalom a XV. században

A hét első felében belevágtunk a humanizmus témakörébe, és az 1400-as évek világába csöppentünk. Folytatjuk az utazást.

És hogy ma merre kanyarodunk? Maradunk továbbra is a műveszeteknél, hiszen ez a téma elég sok érdekességet kínál. Ráadásul annyi művészt adott a világnak Itália, hogy szinte kimeríthetetlen az a forrás, amiből dolgozunk. Túl az alkotókon, akikkel még találkozni fogunk akár ma is, ne feledjük, hogy Leonardo da Vinci is ebben a században élt és alkotott, de neki értelemszerűen önálló fejezetet szánunk.

Ma pedig haladunk tovább, és kicsit beszélgetünk még a gótikáról, amelyet a hét elején csak szőrmentén említettünk meg. A gótikának egy nemzetközi és egy olasz irányzata is volt, amelyek részben átfedték egymást. A nemzetközi irányzatok terén – ez alatt értelemszerűen Európa többi részét értjük – az ábrázolásokban egyre inkább megjelennek a profán tárgyak a vallásiak mellett, a figurák kidolgozottsága egyre részletesebbé válik. Gyakran jelennek már meg kisebb természeti objektumok is, és a miniatúrák is teret hódítanak. Az olasz irányzat ezek mellett az udvari élet, a nemesség életébe is betekintést enged – említettük is múlt alkalommal, hogy az arisztokrata családok, sőt a komolyabb udvarok kialakulásával, amelyek egy-egy ekkor már jelentősebb városhoz kötődnek (Firenze, Siena, Umbria, Marche). Az ékszerkészítés is népszerűvé válik, ebben Velence is élen jár a korszakban.

Pisanello mellett, akiről előző alkalommal beszéltünk már, Leon Battista Alberti nevét kell mindenképpen megemlítenünk. Vele már egy lágy átmenetet vehetünk észre a reneszánsz irányába. Nem véletlenül alakul ez így, hiszen gondoljunk csak bele: a humanizmus az átvezető irányzat a (sötét)* középkorból a reneszánszba, ami a következő hosszú és igen tartalmas periódusa a művészettörténetnek.

Leon Battista Alberti

Leon Battista Alberti

Leon Battista Alberti (1404-1472) filozófus, nyelvész és sok más művészeti terület jó ismerője egy firenzei arisztokrata családba született. Mind építészként, mind nyelvészként maradandót alkotott. Számtalan templom és néhány arisztokrata villa őrzi tervezőként a nevét, ezek közül a firenzei Rucellai palota homlokzata, vagy akár a Riminiben található Tempio Malatestiano átépítése is.

Tempio Malatestiano

Tempio Malatestiano

Alberti nevéhez fűződik a reneszánsz, mint fogalom megalkotása, amelynek használata az ő idejében még nem volt teljesen tudatos, de innen nézve igen előremutatónak látszik. A reneszánsz mellett a perspektíva, mint művészeti fogalom megalkotása is az ő nevéhez kapcsolható, amelyet Filippo Brunelleschivel dolgoztak ki, de erről majd a reneszánsznál bővebben is szót ejtünk.

A továbbiakban megnézegetjük az építészeti vonatkozásokat, és kicsit körbejárjuk az irodalmi oldalát ennek a századnak. Természetesen minden írásunk nagyon érintőleges, de reméljük, így is sok érdekességgel szolgál.

*A középkort sokan tévesen hívják sötétnek. Valójában a kifejezés egyáltalán nem arra utal, hogy a középkor egy pocsék időszaka volt az emberiségnek, amikor minden, amit rossznak, gonosznak, negatívnak gondolunk, megtörténhetett. A sötét kifejezést sokkal inkább azért ragasztották rá erre az időszakra, mert sajnos túl kevés írásos emlék maradt ránk, így nagyon nehéz igazán jól feltérképezni az akkor történteket. A későbbi korokhoz viszonyított jóval kevesebb ismeretanyag hívta életre ezt a jelzőt – ne kezeljük tehát helytelenül.