Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Grazia Deledda, a Nobel-díjas írónő

Ígértük, hogy ezt a fontos témát nem hagyjuk ki az e havi írásaink közül – nem is lenne szép dolog.

Grazia Deledda (1871-1936), akit sokszor Szardínia hangjaként aposztrofálnak, az olaszok egyik igen kedvelt, tehetséges és nem utolsósorban Nobel-díjas írónője.

Bár életének java részét házassága okán Rómában töltötte, írásaiban akkor is Szardínia jelenik meg, hol helyszínként, hol témaként – nem tudott és nem is akart a nehéz sorsú szülőföldjétől munkája során elszakadni. Nyilván nem csak a nosztalgia, hanem a témák érdekes mivolta is motiválta, hiszen már otthon töltött évei alatt, nagyon fiatalon írni kezdett – dacára annak, hogy nem volt különösebben iskolázott.

Grazia Deledda (1871-1936)

Grazia Deledda (1871-1936)

Főként a bonyolultabb élethelyzetek, az emberek komplikált élete és nehézkes mindennapjai inspirálták. Így láthatjuk könyvei, versei, novellái, színdarabjai szereplőiként a megtört anyákat, a világ súlyát a vállukon hordó szerelmeseket, a szegényes körülmények között élő embereket, akik napi harcaikkal az élet folyamatos kihívásait próbálták kezelni. Kritizálja egyúttal sok esetben a szociális értékeket és a morális normákat, amelyek korát jellemzik, de sosem az embert, aki rendszerint ezen körülmények áldozata.

Grazia Deledda nem egy konkrét írásáért kapta meg a Nobel-díjat (mint pl. a mi Kertész Imrénk a Sorstalanságért), hanem egész irodalmi munkásságának elismeréséért esett rá a választás. Maga a díj odaítélése egyébként egy nagyon érdekes esemény volt, hiszen 1926-ban a Nobel-díj Bizottság nem talált olyan irodalmi művet, amely az Alfred Nobel által előírt kritériumoknak megfelelt volna, így egészen egyszerűen abban az évben a díjat nem adták ki senkinek. Később született döntés arról, hogy a díj Grazia Deledda írónőt az addigi munkájáért viszont megilleti, így egy évvel később, 1927-ben ő kapta meg az 1926-os évre szóló irodalmi Nobel-díjat.

Szardínián Grazia Deledda szülőháza ma múzeumként működik.

Casa natale di Grazia Deledda

Casa natale di Grazia Deledda

Legfontosabb és legismertebb munkái, amelyekhez egyébként még magyar nyelven, akár antikváriumokban is rá lehet bukkanni, a következők (a wikipédia gyűjteménye):

  • Nell’azzurro!…, Milano, Trevisini, 1890.
  • Stella d’oriente/Ilia di Saint-Ismael, Cagliari, Tip. Edit. dell’Avvenire di Sardegna, 1890.
  • Fior di Sardegna, Roma, Perino, 1891.
  • Racconti sardi, Sassari, Dessì, 1894.
  • Tradizioni popolari di Nuoro in Sardegna, Roma, Forzani e c. tipografi del Senato, 1894.
  • Anime oneste. Romanzo famigliare, Milano, Cogliati, 1895.
  • La via del male, Torino, Speirani e Figli, 1896.
  • L’ospite, Rocca S. Casciano, Cappelli, 1897.
  • Paesaggi sardi, Torino, Speirani e Figli, 1897.
  • Il tesoro, Torino, Speirani e Figli, 1897.
  • Le tentazioni. Novella sarda, in “Nuova Antologia”, 1898; Milano, Cogliati, 1899.
  • La giustizia, Torino, Speirani e Figli, 1899.
  • Giaffah. Racconto, Milano-Palermo, Sandron, 1900.
  • Il vecchio della montagna, Torino, Roux e Viarengo, 1900.
  • Elias Portolu, in “Nuova Antologia”, agosto-ottobre 1900; Torino-Roma, Roux e Viarengo, 1903.
  • La regina delle tenebre, Milano, Agnelli, 1902.
  • Dopo il divorzio, Torino, Roux e Viarengo, 1902.
  • I giuochi della vita, in “Nuova Antologia”, 1902; Milano, Treves, 1905.
  • Cenere, Roma, Nuova Antologia, 1904.
  • Nostalgie, Roma, Nuova Antologia, 1905.
  • L’ombra del passato, Roma, Nuova Antologia, 1907.
  • Amori moderni, Roma, Voghera, 1907.
  • Il nonno. Novelle, Roma, Nuova Antologia, 1908.
  • L’edera, in “Nuova Antologia”, 1908; Milano, Treves, 1921.
  • Il nostro padrone, Milano, Treves, 1910.
  • Sino al confine, Milano, Treves, 1910.
  • Nel deserto, Milano, Treves, 1911 (già in “Nuova Antologia”, nn. 235-236).
  • Colombi e sparvieri, Milano, Treves, 1912.
  • Chiaroscuro. Novelle, Milano, Treves, 1912.
  • L’edera. Dramma in tre atti, con Camillo Antona-Traversi, Milano, Treves, 1912.
  • Canne al vento, in “L’Illustrazione italiana”, 12 gennaio-27 aprile 1913; Milano, Treves, 1913.
  • Le colpe altrui, Milano, Treves, 1914.
  • Marianna Sirca, Milano, Treves, 1915.
  • Il fanciullo nascosto. Novelle, Milano, Treves, 1915.
  • L’incendio nell’oliveto, Milano, Treves, 1918.
  • Il ritorno del figlioLa bambina rubata. Novelle, Milano, Treves, 1919.
  • La madre, Milano, Treves, 1920.
  • La Grazia. Dramma pastorale in tre atti, con Claudio Guastalla e Vincenzo Michetti, Milano, Ricordi, 1921.
  • Il segreto dell’uomo solitario, Milano, Treves, 1921.
  • Il Dio dei viventi, Milano, Treves, 1922.
  • Il flauto nel bosco. Novelle, Milano, Treves, 1923.
  • La danza della collana, Milano, Treves, 1924.
  • La fuga in Egitto, Milano, Treves, 1925.
  • Il sigillo d’amore, Milano, Treves, 1926.
  • Annalena Bilsini, Milano, Treves, 1927.
  • Il fanciullo nascosto, Milano, Treves, 1928.
  • Il vecchio e i fanciulli, Milano, Treves, 1928.
  • Il dono di Natale, Milano, Treves, 1930.
  • Il paese del vento, Milano, Treves, 1931.
  • La vigna sul mare, Milano-Roma, Treves-Treccani-Tumminelli, 1932.
  • Sole d’estate, Milano, Treves, 1933.
  • L’argine, Milano, Treves, 1934.
  • La chiesa della solitudine, Milano, Treves, 1936.
  • Cosima, in “Nuova Antologia”, 16 settembre e 16 ottobre 1936; Milano, Treves, 1937.
  • Versi e prose giovanili, Milano, Treves, 1938.
  • Il cedro del Libano. Novelle, Milano, Garzanti, 1939.
  • Lettere di Grazia Deledda a Marino Moretti (1913-1923), Padova, Rebellato, 1959.
  • Lettere inedite, Milano, Fabbri, 1966.
  • Lettere inedite di Grazia Deledda ad Arturo Giordano, direttore della Rivista letteraria, Alghero, Nemapress, 2004.ISBN 88-7629-023-0.
  • Lettere ad Angelo De Gubernatis (1892-1909), Cagliari, Centro di studi filologici sardi-CUEC, 2007. ISBN 978-88-8467-399-2.
  • Amore lontano. Lettere al gigante biondo (1891-1909), Milano, Feltrinelli, 2010. ISBN 978-88-07-49102-3.
Museo di Grazia Deledda

Museo di Grazia Deledda

Cikkünk lezárásaként, ha már végre női művészről esett szó, picit meg is ragadnám az alkalmat arra, hogy az érdeklődési körömbe eső gender-témák mentén ajánljak egy oldalt, ahol Grazia Deledda mellett számos olyan nőről emlékeznek meg, akik a nem túl régmúlt történelme során valami igazán maradandót és jelentőset hoztak létre, vagy valamilyen, szociális szempontból fontos ügyet képviseltek. A lista a nobelprize.org oldalon hozzáférhető.

Pénteken folytatjuk Szardíniát, jönnek a dialektusok, és jövő hét elejére még egy pici nyelvtörténeti kitekintő is belefér.