Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Forma-1 – Monza

A Forma-1 versenyek a sportrajongók kedvelt programjai lehetnek, akár a tv előtt ülve, akár a helyszínről figyelve. Az igazi autóőrültek minden futamot szívesen végigülnek-végigszurkolnak, azonban minket itt elsősorban nyilván a monza-i futam érint a tematikából adódóan.

monza1938Dióhéjban a Forma-1-ről csak annyit, hogy (mint azt a fan-ek jól tudják) 1950 óta rendeznek futamokat, ma  már a világ számos pontján. Eleinte általában 7 nagydíj volt évente, ebből 6 Európában, s a pályák közül az egyik legrégebbi a monza-i. A Forma-1 története során ezen a pályán minden évben megrendezték a versenyt.

A nagydíjak száma éves szinten mára 20-ra emelkedett (ennyiben is van maximálva a szabályzat szerint), s ha új pálya/város/ország pályázna rendezési jogra, úgy valaki másét megszüntetik.

Az utóbbi időben minden kontinensre eljutnak a versenyzők, még Afrikában is róhatják a köröket, s ami minket illet: a Hungaroringen 1986 óta minden évben van verseny, valamint a mai napig mi vagyunk az egyetlen, egykor vasfüggöny mögötti állam, amelynek rendezési joga van. (Végre valami, amire nemzetközi viszonylatban is büszkék lehetünk!)

Az igazi rajongók biztosan ismerik, a kevéssé elkötelezetteknek talán új lehet az f1vilag.hu, ahol magyar nyelven, összerendezett formában juthatunk folyamatosan friss hírekhez a Forma-1 világát illetően, sőt versenynaptárat és már érdekességeket is találhatunk.

monza1948Aki angol nyelven szeretne picit körülnézni a monza-i pálya kapcsán, annak az Italian Grand Prix-ről szóló linket ajánljuk figyelmébe, általános infokkal, és megemlékezéssel néhány olyan balesetre és azok áldozataira, akik az olasz nagydíjon vesztették életüket az elmúlt 63 évben.

MonzaNet a verseny olaszországi fordulójának hivatalos oldala, angol és olasz nyelven böngészhető; programokkal, ajándékötletekkel, s a pálya történetével, mely röviden a következő:

1955-ben eldőlt, hogy az eredetileg 1922-es pályát modernizálni fogják, mégpedig Antonio Beri és Aldo Di Renzo mérnökök tervei alapján, akik egy döntött/emelt pályát (pista sopraelevata) álmodtak meg és alakítottak ki. A munkálatok 1955 márciusában meg is kezdődtek, s különféle problémák mentén végül 1955. augusztus végén lezárultak. A pálya dőlésszögéből adódóan a legtöbb részen lehetséges volt a 300 km/h körüli sebesség elérése. Az angolok az első évben nem is vettek részt, mivel a futamot (a La Mans-i, svájci súlyos baleset után, ahol egy ütközéses baleset következtében a lelátóra kirepülő autó 80 ember életét követelte) nagyon veszélyesnek ítélték.

 monza1

Az 1957-es futamon a fentiek miatt a nézőszám is nagyon alacsony volt, hiszen az angolokhoz hasonlóan több európai nemzet is bojkottálta a monza-i futamot. A versenyzők javarészt az Egyesült Államokból érkeztek, mivel a milánói autóklub vezetője jó kapcsolatot épített ki az indianapolis-i versenyigazgatóval, s a pálya tesztelésében több amerikai autóversenyző is közreműködött. 1958-tól a helyzet megváltozott, a versenyen a korábbi évhez képest sokkal több pilóta vett részt.

1959-től ’65-ig azonban már csak kisebb versenyekre és rekordok felállításához használták a monza-i döntött pályát, majd 1965-ben ismét birtokba vették, az 1000 km-es futam idejére, s a további években is kimondottan ennek a versenynek biztosított helyet.

A monza-i Forma-1 futamok a korábban megépített, időközben korszerűsített, nem döntött pályán zajlanak.