Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Dialektusok Ligúriában – 1.

Mai írásunkban is tartogatunk néhány érdekes és talán kevéssé közismert tényt a dialektusok kapcsán – főleg ami Ligúriát illeti.

Első körben egy Franco Bampi által írt cikkre szeretnénk felhívni a figyelmet, mely azt taglalja, vajon hogyan alakulhatott ki az évek során, hogy a szárd nyelv valóban nyelv lett, a lgenovai dialektus pedig dialektus maradt. Hivatkozik a cikk írója egy 1999-es törvényre, mely szerint az a beszélt nyelv(járás), amelynek önálló irodalma van, számot tarthat a nyelv státuszra. A szárd nyelv esetén ennek alkalmazása szépen működik is, azonban a (konkrétan) genovai dialektus valahogy ugyanezt a státuszt nem érte el, annak ellenére, hogy genovaiul igenis 1291-ig visszavezethetően találhatunk írásos emlékeket, amelyek annak széles körű használatát és írásos voltát is ékesen bizonyítják. Habár az is igaz, hogy a genovai dialektus még a Genovai Köztársaság idején sem lett hivatalos nyelve a politikai és földrajzi területnek, ugyanis az akkori vezetők egész egyszerűen a latint preferálták. Talán a régi beidegződések, vagy hagyományok nem inspirálták arra a jogalkotókat, hogy ezen változtassanak.

De nézzük, nem csak a genovai verzióra vonatkozóan, hanem régiószinten, hogy hogyan alakulnak az egyes dialektusok:

  • ligure orientale – a régió keleti felének nyelvjárásai
  • ligure genovese – amelyet már emlegettünk és még fogunk is
  • ligure centro-occidentale – Taggia-ig
  • ligure occidentale – a legnyugatibb részeken, Monaco-ig
  • ligure alpino o roiasco – a hegyvidékeken (ide tartozik pl. a dialetto brigasco)
  • ligure dell’Oltregiogo – mely rokon vonásokat mutat a piemonti és lombard dialektusokkal is
  • ligure coloniale – ide főként a nem a kontinensen beszélt nyelvjárásokat soroljuk, mint pl. a bonifacino, mely Korzikán használatos, és a tabarchino, melybe jelemzően Szardínián botolhatunk bele.
Dialetti liguri

Dialetti liguri

Zárójeles említést érdemel, hogy van néhány olyan nyelvjárás is, melyek már kihaltak ugyan, de a ligúr dialektusok családjába tartoztak, ilyen pl. a figun, amelyet Provance-ban lehetett hallani, vagy a Gibraltáron (genovai) és Tunéziában (tabarchino) beszélt, a fentebb említettekhez képest kissé eltérő variánsok.

Természetesen a Ligúriához tartozó szigeteknek is megvannak a maguk nyelvi jellegzetességei – La Maddalena vagy Capraia szigetén is láthatjuk az eltéréseket, de ott van pl. a dialetto di Acciaio, mely szintén Korzikát jellemzi, vagy a Llanito, mely Gibraltáron kerül előtérbe. Utóbbinál nagyon komoly angol és spanyol hatások figyelhetők meg.

Láthatjuk, hogy ez a terület is igen gazdag a beszélt nyelvvariánsokat illetően, pedig ha belegondolunk, egy egészen kicsi régióról beszélünk ám, hiszen egy apró kifli mindössze a tengerpart mentén, mely méretben pl. Lombardiával nem említhető egy lapon.

A dialektusok jellemzői errefelé a pl-, bl-, fl- hangzópárok gyakori használata. Így lesz az olasz pianta-ból planta, a bestemmia-ból blasphemia, a fiore-ből flore.

Nyelvészek azt is megállapították, hogy a ligúr nyelvjárások között a tengerparti verziókon egyértelmű arab hatás figyelhető meg, míg az északibbakon lombard, emiliai nyomok találhatók. A századokkal ezelőtti hajós kapcsolatok azt hiszem, ezt elég jól alá is támasztják; a történelem szinte mindig tökéletes mankót jelent a nyelvjárások változatainak bogarászásában is.

Aki könyvekre éhezik a témában, annak az unilibro oldala ad számtalan tippet az olvasgatáshoz.

Aki a közmondások érdekes világát kutatgatná, azt ismét a dialettando-ra irányítanánk, ahol olasz eredeti mellett olvashatjuk el a talán már ismert közmondásokat ligúr verziókban is.

S ha már így belemelegedtünk a témába, folytassuk ez egy kicsit még pénteken is, jó?

Dialetti liguri

Dialetti liguri